„Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz” – hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén.
Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott tolvajos-tetői csata történetét említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.
A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: „Istenem, istenem miért hagytál el engem?”
Az érsek prédikációjában a kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az isten szeretetét. „A gyermek is úgy fejezi ki a szülők iránti szeretetét, hogy szót fogad nekik” – magyarázta.
Az idei csíksomlyói búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis az ideig tartó büntetéstől, a tisztítótűztől megszabadító pápai áldásban is részesültek abból az alkalomból, hogy idén ötszáz éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor, és az idei zarándoklatra az – ebből az alkalomból meghirdetett – jubileumi Mária-évben került sor.
A köztársasági elnök feleségével, Herczegh Anitával közösen több százezer zarándok között vett részt a szabadtéri szentmisén.
„A hűségről szólt ez a szentbeszéd, amelyet mindannyian megszívlelhetünk. A hit hűségéről, a szülőföldhöz és a nemzethez tartozás hűségéről, és az anyanyelv megtartásának hűségéről. Nehéz lenne ehhez bármit is mondani, úgy gondolom, hogy ez pont elegendő útravaló mára, holnapra és holnaputánra mindannyiunknak, hogy ki-ki a pünkösdi ünnepeket e gondolatok jegyében töltse, továbbadva e gondolatok magvas tartalmát hozzátartozóknak, barátoknak, ismerősöknek" – mondta Áder János.
Úgy vélekedett, a szentbeszéd egyaránt szólt azoknak is, akik elzarándokoltak Csíksomlyóra és azoknak is, akik a tévén vagy rádión keresztül követték a szentmisét, a hűség üzenete egyaránt megszívlelendő azoknak is, akik Magyarországról érkeztek, és azoknak is, akik Erdélyben élnek.
Áder János megjegyezte: elnökké választása óta harmadik alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, ez számára a legek pünkösdje volt. Most volt a legmelegebb, most voltak becslése szerint a legtöbben, és a három alkalom közül ez volt „a leggöröngyösebb út”, amelyen felmászott a mise helyszínéül szolgáló hegynyeregbe, mutatott rá Áder János a székely himnuszra utalva, amelyet a szentmise végén – a pápai és a magyar himnusz után – együtt énekelt el a csíksomlyói nyeregben összesereglett több százezer ember.
