A nagyváradi magyarság attól tart, hogy a települések egyesülésével a magyarság aránya veszélyesen lecsökken. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete hétfőn távolmaradásra buzdította a magyarokat. Csomortányi István, a szervezet elnöke egy nagyváradi sajtótájékoztatón arra hivatkozott, hogy a népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha mindkét településen a választók legalább 30 százaléka leadja a szavazatát.
A pártelnök szerint a támogató szavazatok győzelme azt eredményezné, hogy a létrejövő közigazgatási egységen belül a magyarság részaránya 24,5 százalékról 22 százalékra esne vissza. „Az elmúlt 25 év demográfiai adatait tekintve valószínű, hogy a 2021-es népszámlálásig az arány 20 százalék alá csökken. Ez azért is aggasztó, mert több kisebbségi jog ehhez az arányhoz köthető” – idézte Csomortányi Istvánt a párt közleménye.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke az csak annyit mondott, hogy a szövetség képviselői a népszavazás kiírásáról döntő nagyváradi önkormányzati ülésen a referendum ellen érveltek és szavaztak.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 183 ezres Nagyváradon közel 45 ezer magyar él. A Nagyváradtól délre fekvő, a várossal csaknem összeépült Váradszentmárton községhez a községközpont mellett Váradcsehi (Cihei), Hájó (Haieu), Rontó (Rontau), Betfia, Kardó (Cordau) falvak, valamint Félixfürdő (Baile Felix) és Püspökfürdő (Baile 1 Mai) tartoznak. A mintegy 8800 lakost számláló községben csupán 337-en vallották magukat magyarnak a 2011-es népszámláláson.
