Szijjártó inkább féken tartaná a román–magyar viszonyt

Kollégájával találkozott a magyar külügyminiszter.

Szijjártó Péter tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos vitákat európai módon, az európai értékeknek megfelelően kell rendezni, európai megoldást kell találni rájuk. Kifejtette: nem szabad véka alá rejteni, hogy vannak nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban. Közép-Európában a szomszédos országok viszonya sok érzékeny kérdéssel párosul, de egymásra vannak utalva, a sikereik függnek egymás sikerétől, és minél sikeresebbek a szomszédjai, Magyarország is annál sikeresebb lehet.

Emlékeztetett: 2011 óta nem ülésezett a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság, de most megállapodtak abban, hogy a társelnökök folytatják az elkezdett munkát a legfontosabb kérdések egyeztetéséről, és mihamarabb összehívják a bizottság ülését. Magyarországnak fontos a határon túli magyar nemzeti közösség és a Magyarországon élő román közösség is – tette hozzá.

A magyar miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron megteremtik a gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között, igyekeznek javítani azon a helyzeten, hogy jelenleg csak 45 kilométerenként van határátkelő Magyarország és Románia között, továbbá hamarosan összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát. Nemsokára összekötik Magyarország és Románia gázvezetékeit is, és ezzel lehetőség nyílik a gázszállításra Románia felől – magyarázta. Megjegyezte: a Mol romániai kőolaj-kutatási és -kitermelési tevékenysége nagyban hozzájárulhat a kétoldalú energetikai együttműködés fejlődéséhez.

Szijjártó Péter kitért a két ország gazdasági kapcsolatainak jelentőségére is, kiemelve, hogy Románia Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca.

Üdvözölte Bogdan Aurescu javaslatát, hogy a terrorcselekményekkel foglalkozó nemzetközi bíróságot állítsanak fel.

A magyar miniszter román partnerével együtt hangsúlyozta a közelgő rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó fontosságát.

Bogdan Aurescu kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a párbeszéd, pragmatikus módon kell megbeszélni a nézeteltéréseket. Az érzékeny kérdésekre megoldást kell találni, valamint újabb együttműködési lehetőségeket kell keresni. A kisebbségek ügyének rendezéséhez is nyitottság kell – mondta.

A kisebbségügyi vegyes bizottsággal kapcsolatban a román miniszter közölte: eddig nem sikerült véglegesíteni a jegyzőkönyv szövegét. Annak, ami a jegyzőkönyvbe bekerül, a két ország és a kisebbségi közösségek érdekeit kell tükröznie, le kell mondani az egyoldalú megközelítésről, a konszenzust kell keresni – hangsúlyozta.

Elmondta: várhatóan ősszel összeül a magyar–román gazdasági vegyes bizottság.

Bogdan Aurescu beszélt arról is, hogy szerdán Markó Attila ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, és ő utasítást adott, hogy ezt továbbítsák az illetékes hatóságoknak. Ennek az ügynek nincs politikai vagy etnikai felhangja – közölte.

Szijjártó Péter megjegyezte: az ügyben a KKM-nek nincs hatásköre.

A magyar miniszter kiemelte: a kormány feladata és felelőssége, hogy a határon túli magyar közösségeket támogassa céljaik elérése érdekében, és ezt teszi akkor is, amikor az ésszerűség alapján vitatja meg Romániával a kisebbség helyzetét célzó intézkedéseket. Ezért folytatják a munkát a vegyes bizottság keretében is – tette hozzá.

Bogdan Aurescu ugyanakkor kijelentette: Románia szerint az autonómia támogatása nem tekinthető az erre vonatkozó európai normák részének, ezért elfogadhatatlan.

A romániai restitúciós folyamatot illetően a román külügyminiszter elmondta: átfogó jogszabálycsomag rendelkezik a kérdésről, amely nagyon összetett. Sok ügy még folyamatban van, és amint tisztázódnak, megszületnek a megfelelő határozatok – közölte. Szijjártó Péter azt mondta, jó lenne, ha felgyorsulna a visszaszolgáltatási folyamat.

A sajtótájékoztató előtt a két miniszter megállapodást írt alá a magyar–román határon átnyúló optikai hálózati infrastruktúra összekapcsolásáról.

Szijjártó Péter egy kérdésre, amely szerint a DK vagyonosodási vizsgálatot sürget ellene és állítólag az adóhatóság is eljárást indítana az ügyben, úgy válaszolt, ő erről nem tud.