„Nem vagyok hajlandó vezekelni és általánosan bocsánatot kérni azért, amit nem én követtem el. Ha a múltban bárkit személyesen megbántott bármely elődöm durva megszólalása, az SNS elnökeként elmondhatom, hogy őszintén sajnálom, és elnézést kérek” – jelentette ki az interjúban Andrej Danko, aki jelenleg a szlovák parlament elnöki tisztségét is ellátja.
Megjegyezte, hogy Ján Slota nyilatkozatai miatt ő is gyakran kényelmetlenül érezte magát. „Sokszor magam is szégyenkeztem e kijelentések miatt, és méltatlannak éreztem őket a párthoz, ezért is változtattam meg az SNS-t. Ez azonban ettől még mindig az érintettek felelőssége marad, s nekik kell elszámolniuk vele. Számomra Ján Slota a múlt, és nem akarok többé foglalkozni vele.”
Arra a riporteri felvetésre, hogy Ján Slota része az SNS történetének, és ezt nem lehet csak úgy kitörölni, Danko hozzátette: „Nézze, Ján Slotával szemben én a lehető legszigorúbban jártam el, ahogy csak a párt szabályzata és a törvény megengedte: kizártam a pártból, mert nemcsak a magyar kisebbséggel, hanem az SNS-szel szemben is szégyenteljesen járt el, amikor a pártot a csőd szélére sodorta. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.”
Andrej Danko szerint az új kormánykoalíció, amelynek az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), az SNS, a szlovák–magyar Most–Híd és a Háló (Siet) a tagja, közelebb hozza egymáshoz a szlovákokat és a magyarokat, illetve a Smert és a jobboldalt.
Az SNS elnökének az a véleménye, hogy a nemzeti kisebbségek gazdagítják az országot, amelyben élnek. „Úgy gondolom, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrájukkal, kreativitásukkal gazdagabbá tesznek minket, s ez érvényes nemcsak a magyar, hanem valamennyi kisebbségünkre.” Ugyanakkor meggyőződése, hogy „a kisebbségek nem léphetnek át egy bizonyos határt”. A riporter kérdésére, milyen határt, Danko példaként elmondta: „Azt a határt, hogy ha a szlovák a hivatalos nyelv, akkor mondjuk egy legfelsőbb bírósági döntés esetében nem kérheti valaki Dunaszerdahelyen, hogy magyarul állítsák ki neki a dokumentumot.” Úgy vélekedett, hogy „mivel a jogi érintkezésben minden szónak jelentősége van, nagyon fontos, hogy az, aki a dokumentumot kiadja, ugyanazon a nyelven írja meg, amelyiken az érintett olvasni fogja. Ez pedig a hivatalos szlovák nyelv. Ez nem jelenti, hogy az államigazgatás egyes területein ne lehessen használni egyéb nyelveket is, de csak egy bizonyos határig. A kétnyelvűség nem mehet az államnyelv rovására.”
Szóba került a magyar kisebbség autonómiájának kérdése is, amely Danko szerint „Szlovákia és a szlovákok számára a fogalom történelmi kontextusa miatt problematikus”.
A SNS elnöke úgy gondolja, hogy „a magyar politikusok is sokszor helytelenül kommunikáltak a témában, s ezáltal a vegyesen lakott területeken élő szlovákokban az autonómia azt a félelmet hívja elő, hogy az adott területen elveszítenénk az államigazgatás lehetőségét”. Megjegyezte: ennek ellenére „a kisebbségi autonómia bizonyos mértékéről a koalíciós tárgyalásokon is szó volt, s a Hídnak sikerült keresztülvinnie a kisebbségek finanszírozásának a módosítását, nem csupán a magyarok, hanem valamennyi szlovákiai kisebbség számára”. Azt mondta, hogy ő ezt nem ellenzi. „Egyetértek azzal, hogy létrejöjjön egy önálló kisebbségi alap, amelyből az egyes kisebbségek számarányosan részesülnének, és a támogatás felhasználásáról maguk döntenének, persze az állam által megadott szabályok szerint. Ezért azt mondom, ne beszéljünk autonómiáról, amely sok ember számára történelmi okokból még a területi elszakadás lehetőségét is magában hordozza, hanem beszéljünk pragmatikus megoldásokról, amelyek a kisebbség tagjainak mindennapi életét javítják” – jelentette ki.
Ami az oktatásügyi törvény korábban elfogadott módosítását illeti – amely szerint Szlovákiában számos nemzetiségi kisiskolát be kellene zárni –, Danko azt mondta, hogy erre nem kerül sor. „A vegyesen lakott vidékeken egyetlen kisiskolát sem zárnak be, sem szlovák, sem magyar tannyelvűt” – húzta alá a Szlovák Nemzeti Párt elnöke az Új Szóban pénteken közölt interjúban.
