Elhunyt Tamás Ilonka

A kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja 104 évet élt.

Tamás Aladárné soha nem hagyta el szülőföldjét, állampolgársága mégis többször megváltozott a történelemben. Az első világháborút követő 1920-as trianoni béke után csehszlovák, a Felvidéket visszajuttató 1938-as első bécsi döntés után újra magyar, a második világháború után ismét csehszlovák állampolgár lett, majd Csehszlovákia 1993-as megszűnése, az önálló Szlovákia 1993. január 1-jei megalakulása után szlovák állampolgár lett.

Az Országgyűlés 2010. május 26-án módosította a magyar állampolgárságról szóló törvényt, lehetővé téve, hogy a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A jogszabályra válaszként ugyancsak 2010. május 26-án a pozsonyi parlament úgy módosította az állampolgársági törvényt, hogy ha egy szlovák állampolgár felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Tamás Ilona 2011 áprilisában – korára való tekintettel – gyorsított eljárásban kapta meg a magyar állampolgárságot. S így – a hozzá hasonló módon döntő szlovákiai magyarokhoz hasonlóan – elveszítette állandó lakhelyét, és jogi helyzete hozzávetőleg egy Szlovákiában tartózkodó európai uniós turista jogállásának szintjére süllyedt.

A rendőrség 2011 decemberében idézte be öt másik, a magyar állampolgárságot felvett felvidéki magyarral együtt, hogy adja le az állampolgársághoz kötött személyi iratokat, személyazonossági igazolványát és útlevelét, a döntés ellen hiába fellebbezett.

Az idős asszony azóta küzdött azért, hogy az uniós elvekkel és a szlovák alkotmány rendelkezéseivel összhangban megtarthassa szlovák állampolgárságát is. 2012 februárjában lányával, az időközben elhunyt Tamás Anikóval együtt beadvánnyal fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). 2012 októberében a magyar állampolgárságot szintén felvevő Gubík László, az MKP ifjúsági szervezetének vezetője és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke az Európai Parlament petíciós bizottságához fordult, de a testület levette napirendjéről az ügyet. A szlovák alkotmánybíróság 2014 szeptemberében eljárásjogi okokra hivatkozva, érdemi döntés nélkül utasította el az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt.

Tamás Ilona ezt követően, 2015 februárjában jogorvoslat megvonása és a magánélet ellehetetlenítése címén ismét beadvánnyal fordult az EJEB-hez. Az Európai Parlament petíciós bizottsága 2016. augusztus 18-án befogadta Tamás Ilona panaszát, határozatában előzetes vizsgálatra kérte fel az Európai Bizottságot, és a szlovák hatóságok álláspontját is kérte.

Tamás Aladárnét pedagógiai munkásságáért vasoklevelet, rubinoklevelet, Komensky-emlékérmet, a Szlovák Köztársaság Aranyplakettjét kapta meg. Kitüntették a Magyar Köztársaság oktatási miniszterének elismerő oklevelével, 2012-ben az Emberi Méltóság Tanácsa az Emberi Méltóságért kitüntetéssel, a Magyar Közösség Pártja a Pro Probitate - Helytállásért díjjal, 2014-ben Esztergomban Szent István-díjjal ismerték el. Áder János államfőtől 2012-ben elsőként vehette át a Magyar Becsület Rendet.

Tamás Ilonka tanári szolgálata a szlovákiai magyarság nevelésében és a magyar állampolgárságáért vállalt bátor kiállása példát állított mindenki elé – közölte Semjén Zsolt hétfőn az MTI-vel.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Tamás Ilonka halálhírére reagálva azt írta, hogy a felvidéki magyar nő életműve, áldozatvállalása: nemzeti hitvallás.

„Ilonka néni életműve a magyarság iránti hűség és a nemzet határok feletti egysége melletti tanúságtétel” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy szülőföldje állampolgárságát ugyan elvehették tőle „földi hatalmak”, de „mennyei állampolgárságától” soha senki nem foszthatja meg.

###HIRDETES2###