A többségi helyzet ezek szerint elkényelmesít

Az erdélyi diákok inkább kötődnek az iskolájukhoz, és büszkébbek is rá, mint a budapestiek a sajátjukra.

Hiánypótló dologra vállalkozott egy fiatal magyar egyetemista: leltárt készített Erdély legmívesebb oktatási intézményeiről. Novák Péter két éve budapestiként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet és média szakát választotta a fővárosi BME helyett – a fiatalember a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 2014-ben sikeresen letett érettségi vizsga után mindkét helyre bejutott, és Kolozsvár mellett döntött. Tíz nagy múltú erdélyi magyar iskoláról készített hét-hét perces kisfilmeket a Médiatanács Magyar média mecenatúra programja keretében, Alma Mater sorozatcímmel, és nagyon érdekesek a tapasztalatai. A patinás intézményeket bemutató epizódokat cikkünk végén sorra megnézhetik.

A tapasztalatokról a fiatal filmes elmondta: akadt olyan erdélyi iskola, ahol örömmel forgattak volna, de a stábot nem fogadták szívesen. A Partiumban és a szórványvidékeken örültek annak, hogy valaki kíváncsi rájuk, míg Székelyföldön, a tömbmagyar vidékeken sokkal merevebbek voltak – ott nem volt újdonság, hogy van irántuk érdeklődés.

A hétperces alkotások alapkoncepciója, hogy minél több diák szólaljon meg, és ne az igazgató vagy egy tanár mondja fel monoton módon az iskola egyébként tekintélyt parancsoló történetét. A Budapesten szocializálódott diák meglepődött azon, hogy egyes magyar iskolákban – főleg a szórványban – milyen komoly aktivitást bonyolítanak a diákszervezetek. Erre a legjobb példa az Áprily Lajos Főgimnázium Brassóban, ahol állandóan történik valami, és nagyon jó a diákközösség. Az erdélyi diákok általában jóval erősebben kötődnek az iskolájukhoz, és büszkébbek is rá, mint budapesti társaik a sajátjukra. Sok helyen még komoly jelentősége van annak, hogy anyanyelvükön tanulhatnak, és a film készítői láttak példát arra is – Nagyenyeden –, hogy van diák, aki román családból érkezve iratkozott be a magyar gimnáziumba, mert az minőségibb oktatást tudott számára biztosítani.

Novák Péter szerint világosan látszik a Székelyföld–szórvány különbség, de meglepő módon nem a tömbmagyar vidék javára – a többségi helyzet ezek szerint elkényelmesít tanárt és diákot egyaránt. A meglátogatott iskolák mindegyikének hangsúlyos belső értékrendje van, amelyet követnek, amelyhez ragaszkodnak. Budapesti szemmel érdekes volt azt is megfigyelni, hogyan jelenik meg a modernitás. A határ menti iskolák nyitottabbak az újra. Szatmárnémetiben aktív táblára pályáznak, Nagyváradon Lego robotokat programoznak, Belső-Erdélyben viszont még mindig a hagyományos információátadás kultusza dívik.

A fiatal filmes szerint a kamera leállása után hangzottak el az igazán őszinte mondatok. Főleg Székelyföldön érződött a keserűség a tanárok hangjában, hogy „exportra termelnek” – diákjaik felnőttként jó esetben Kolozsvárra vagy Budapestre mennek, de egyre jellemzőbb, hogy Dániában, Angliában vagy másutt próbálnak szerencsét.

A filmek egyébként sikeresek voltak Erdélyben, a közösségi oldalas megosztásokra százával érkeztek a lájkok a nézőktől. Az epizódonkénti hét-nyolc perc nem volt elég sok mindenre, ezért a másodéves filmes hallgató azt tervezi, hogy a sok kivágott izgalmas mondatból összerak egy nagyobb filmet az anyanyelven tanulás kérdésköréről.

A négy és fél évszázados alma mater, a kolozsvári János Zsigmond Unitárus Kollégium – „Nem csak matekot vagy románt tanulunk, hanem szó szerint emberséget”:

A leghíresebb háromszéki középiskola, a Székely Mikó Kollégium – „innen bármilyen egyetemre bejuthatsz, ha kitartó vagy”:

Egy hányatott sorsú oktatási intézmény, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium:

A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a jókedv és a tudomány kincsesládája:

Székelyföld egyik legrégebbi iskolája, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium. Két lábon járó lexikonok helyett a világban nyitott szemmel járó diákokat nevelnek:

A szórványosodó magyarság szellemi központja, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium. Nem csak tanulni járnak oda:

A nagyváradi polgárság által létrehozott egykori leánynevelde ma a Romániához tartozó terület egyik legnevesebb oktatási intézménye – az Ady Endre Elméleti Líceum:

Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda – ahol megtanítanak kételkedni és kötődni az értékekhez:

Közel négyszáz éve az erdélyi magyar tudomány szolgálatában – Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed:

Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely – a kommunizmus túlélője: