A kákán is csomót keresnek Kárpátalján?

Az oroszokat sejtik a szeparatizmust sugalló, provokatív, a magyarlakta területek határára kikerülő táblák mögött.

Székely Gergely
2017. 05. 28. 19:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy kézlegyintéssel akár napirendre is térhetnénk a kárpátaljai magyarság elleni újabb, meglehetősen szánalmasra sikeredett provokáció fölött, annál is inkább, mivel nem az elsőről, és feltehetően nem is az utolsóról van szó. Történt ugyanis néhány napja, hogy az egyik éjszaka folyamán valakik a Beregszászi és Nagyszőlősi járás határán olyan, beton tartóoszlopokra erősített hatalmas, „tudom kicsi magyarul” stílusban készült, helyesírási és nyelvhelyességi hibáktól hemzsegő magyar nyelvű táblákat helyeztek el, amelyek arra hívták fel az arra járó utasok figyelmét, hogy a magyar nyelv földjére léptek. Tehát innen más a nyelv, az etikett, ha úgy teszik, más nóta járja. Futótűzként terjedő hírré, a kárpátaljai magyarság elleni gyűlöletkeltéssé pedig azzal vált a történet, hogy a szeparatizmust sugalmazó táblákról készült felvételek néhány eligazító mondat kíséretében felkerültek az internetre is.

Mindenesetre a táncba rángatott két magyar érdekvédelmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a korábbi esetekhez hasonlóan, igyekezett helyén kezelni a történteket. Elhatárolták magukat a „provokatív akciótól”, arra szólítva fel a rendvédelmi szerveket, hogy derítsék ki és vonják felelősségre mind a megrendelőket, mind az elkövetőket. A megye kormányzója, Hennagyij Moszkal és a régió korábbi gazdája, Viktor Baloga parlamenti képviselő viszont, jó szokásukhoz híven, egymás lejáratására igyekeztek felhasználni a történteket. A kormányzó, aki azonnal a Kreml keze nyomát ismerte fel az akcióban, kerek perec kimondta, hogy a jó orosz kapcsolatokkal bíró Baloga áll a háttérben. A képviselő által vezetett Egységes Centrum (JC) párt nyilatkozatában úgy fogalmaztak viszont: a megyei vezetés „bűnös tétlensége” az oka annak, hogy a régióban tombol a bűnözés, és megszaporodtak a különféle politikai provokációk, amelyek már az állam biztonságát veszélyeztetik.

Egyelőre a felkorbácsolt és hangzavaros hangulatban nem sikerült tisztába tennie a dolgokat az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) sem. Nagyon is árnyékbokszolásnak tűnik ugyanis a történtekkel összefüggésben kiadott közleménye, amely szerint a táblákat az orosz információs központokkal kapcsolatban álló személy rendelte meg az egyik kijevi nyomdában. Következésképpen a táblák elkészítéséhez és kihelyezéséhez egyetlen kárpátaljai szervezetnek sincs köze. Ugyanakkor az egyik ungvári hírportál által idézett Oleh Havics, a lembergi (lvivi) Nyugat-ukrajnai Kutatóintézet igazgatója egyenesen az SZBU mesterkedését sejti a háttérben. Úgy véli ugyanis, a szolgálatnak valamiképpen igazolnia kellett már vezetőjének azt a korábban tett kijelentését, hogy Oroszország az etnikai tényezők kihasználásával minden lehetőt elkövet a különféle nemzeti közösségek, köztük a magyarok, románok, bolgárok, gagauzok és ruszinok autonómiatörekvéseinek a felszítása érdekében. A miértre persze nincs válasz. De ebben a felkorbácsolt hangulatban különben sem a konkrét tények, hanem a felvetések, a hazafiasság szellemében megfogalmazott harcos víziók, így a Kárpátalja elmagyarosítása és elszakítása miatti aggodalmak, s nem utolsósorban a teljes bizalom hiánya a meghatározó szempontok.

A közelmúltban Beregszászon járt Okszana Zabuzsko, napjaink ukrán irodalmának egyik legjelesebb képviselője például a városban látható magyar vonatkozású szobrok és emléktáblák sokaságán ütközött meg. Szerinte ez a töménység olyasféle, az ukránoknak szóló üzenetet sugall, hogy „ti itt csak vendégek vagytok”. A kijevi Municipális Reformok Alapjának elnöke, Mihajlo Pozsivanov pedig a Kárpátaljára befolyó magyar pénzeket tartja soknak és nyugtalanítónak. Szerinte ugyanis a nagypolitikában soha semmi nem történik „csak úgy”. A helyzetet belülről ismerő ungvári politológus, Viktor Pascsenko szerint viszont nem kell a kákán csomót keresni. A Kárpátaljai Politikai Kutatások Intézetének igazgatója úgy látja, a kárpátaljai magyarokra egyáltalán nem jellemző a szeparatizmus. Az tény ugyan, hogy Budapest jelenléte, illetve a régióban élő magyar közösségnek nyújtott anyagi támogatása valóban érzékelhető, de a magyar állam nem hallal, hanem halászbottal igyekszik segíti nemzettársain, hogy azok itt, a szülőföldjükön, a saját erejükből boldogulhassanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.