A kákán is csomót keresnek Kárpátalján?

Az oroszokat sejtik a szeparatizmust sugalló, provokatív, a magyarlakta területek határára kikerülő táblák mögött.

A közelmúltban Beregszászon járt Okszana Zabuzsko, napjaink ukrán irodalmának egyik legjelesebb képviselője például a városban látható magyar vonatkozású szobrok és emléktáblák sokaságán ütközött meg. Szerinte ez a töménység olyasféle, az ukránoknak szóló üzenetet sugall, hogy „ti itt csak vendégek vagytok”. A kijevi Municipális Reformok Alapjának elnöke, Mihajlo Pozsivanov pedig a Kárpátaljára befolyó magyar pénzeket tartja soknak és nyugtalanítónak. Szerinte ugyanis a nagypolitikában soha semmi nem történik „csak úgy”. A helyzetet belülről ismerő ungvári politológus, Viktor Pascsenko szerint viszont nem kell a kákán csomót keresni. A Kárpátaljai Politikai Kutatások Intézetének igazgatója úgy látja, a kárpátaljai magyarokra egyáltalán nem jellemző a szeparatizmus. Az tény ugyan, hogy Budapest jelenléte, illetve a régióban élő magyar közösségnek nyújtott anyagi támogatása valóban érzékelhető, de a magyar állam nem hallal, hanem halászbottal igyekszik segíti nemzettársain, hogy azok itt, a szülőföldjükön, a saját erejükből boldogulhassanak.