Valóra vált a kincses város magyarságának több mint egy évtizede dédelgetett álma: a helyi önkormányzat kedden kihelyezte a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblát a település nyugati bejáratánál. Az intézkedést nem politikai alku vagy a román városvezetés határtalan jóindulata tette lehetővé, hanem egy bírósági ítélet. A Kolozs Megyei Törvényszék február 21-én kihirdetett alapfokú ítéletében kimondta, hogy magyar nyelven is ki kell írni a település nevét Kolozsvár bejáratainál.
A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, és 370 kolozsvári polgár is csatlakozott a perhez. A felperes azzal érvelt, hogy noha a Romániában 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény 20 százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya a városban. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.
Emil Boc polgármester április elején bejelentette, nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen, és többnyelvű feliratok kerülnek Kolozsvár bejárataihoz. A korábban a kormányfői tisztséget is betöltő jobbközép politikus közölte: a szabványos helységnévtáblára a város román neve alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg is.
Ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kívánnak azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a település római kori megnevezésével. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138) felirat szerepel majd. A szöveg azt rögzíti, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. (A mai román közigazgatásban is a municípium szót használják a megye jogú városok megnevezésére.) Kedden ebben a formában készített helységnévtáblát helyeztek el Kolozsvár Nagyvárad felőli bejáratánál, a latin szöveg a háromnyelvű felirat fölé került.
