– Az elmúlt száz évben a kárpátaljai magyarok helyzete minden rezsimváltással rosszabbodott. Jöttek a csehek, az oroszok, az ukránok, és rendre romlottak a körülmények. A szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény, amely felszámolhatja a magyar iskolákat, újabb kegyetlen ütés. Hol lehet ennek a vége?
– A kisebbségi jogokban kétségkívül visszafejlődés tapasztalható. A legnagyobb törést akkor szenvedtük el, amikor a szovjet annexió után Kárpátalja kikerült Közép-Európából – ahová azóta sem tud visszajutni. A csehek alatt minden nemzeti elnyomás ellenére még senki sem próbálta egészében elvenni az oktatási jogokat. A szovjethatalom óriási sokkal kezdődött, amikor 1944 őszén elhurcolták a magyar férfiakat, ám később ha szocialista módon is, de helyreállt a magyar nyelvű oktatási rendszer. Az ukrán állam születése után a jogaink eleinte bővültek. Fejlődött a kulturális élet, új intézmények nyíltak, egyházi gimnáziumok, líceumok, magyar főiskola, színház. Az 1996-os alkotmány elfogadása után a folyamat megállt, de a mostanihoz hasonló brutális fejlemények csak a legutóbbi időszakot jellemzik. A múlt évben és az idén olyan törvénytervezetek, törvények születtek, amelyek – nem törődve az ukrán alkotmánnyal, a nemzetközi szerződésekkel – arra irányulnak, hogy fölszámolják az eddig meglévő eredményeket és jogokat.
– A narancsos forradalom után is voltak hasonló kísérletek.
– Akkor azért még nem merték átlépni az alkotmányos határokat. Van az alaptörvényben egy passzus, amely szerint olyan törvények nem hozhatók, amelyek a meglévő jogokat szűkítik.
– Most is benne van?
– Igen. Julija Timosenko kormánya emiatt táncolt vissza több alkalommal is. Abban az időben még nem kívántak nyíltan alkotmányellenes jogszabályokat elfogadni, de ma már nem törődnek ezzel. Megtehetik, nincs kellő nyomás rajtuk. Sem belülről, sem kívülről. Belül érvényesül a félelem légköre, kívül a nemzetközi szervezetek nem értik e kérdések tényleges súlyát.
– Mely szervezetekre gondol?
– Ukrajna tagja az Európa Tanácsnak. Aláírta a nyelvi chartát. Ott van az ENSZ. Az EBESZ-nek is van kisebbségi főbiztosa. Tőlük kellene megkérdezni, miért nem aktívabbak.