Ukrán vélemény: „Nem kell megijedni a magyar fenyegetőzéstől”

Az ukrán sajtó abban bízik, hogy az Európai Unióban előbb-utóbb „helyre teszik” Budapestet.

„Állni kell az ütéseket, amelyek immár nemcsak Keletről, hanem Nyugatról is záporoznak ránk! Persze nyugati szomszédainkkal könnyebb dolgunk van, hiszen ők nem tankokkal jönnek, hanem a puha expanzió politikáját folytatják. A gyengéket mindig megverik, s az utcai verekedések törvényei eluralkodtak a nemzetközi politikában. Ha Kárpátalja magyar falvaiban a magyar állam hozza rendbe az utakat, akkor ne csodálkozzunk, ha Budapest ilyen magabiztos! A legfontosabb, hogy ne legyünk többé szegény rokon!” – írja az egyik közösségi portálon az Unian ismert újságírója Roman Cimbaljuk.

A magyar és a román kisebbségi oktatást felhozva példaként védi a mundér becsületét, ám többi kollégájához hasonlóan láthatóan ő sem ismeri sem a magyarországi, sem pedig a romániai kisebbségek helyzetét. Posztja ennek ellenére még a mérsékeltebb ukrán megszólalások közé tartozik, a hozzá fűzött kommentekhez képest mindenképpen. A magyarokat mostanában nem igazán szerető „ukrán néplélek” melegebb éghajlatra küldi, és az oroszok bérencének nevezi Szijjártó Pétert. A magyarok nyelvtudásán élcelődnek, s a hozzászólók egymást hergelve bizonygatják, hogy erőt kell mutatni a puha Európával szemben.

Nem fogja vissza magát a vitát értékelő elemzők többsége sem. Az ismert kárpátaljai kötődésű politológus, Vitalij Bala például a Krímre és a Donbaszra utalva azt ajánlja a hatalomnak, hogy szabaduljon meg az oktatási törvényt bíráló kárpátaljai képviselőktől és tisztviselőktől. „Nem kell megijedni a magyar fenyegetőzéstől, ki kell állni a nemzeti érdekek mellett!” – ajánlja az ukrán hatalomnak Tarasz Berezovec politikai tanácsadó, megjegyezve, hogy az Orbán-kormány által beígért vétó miatt fájjon az Európai Unió feje.

Az elemző felemlegeti, hogy a populista magyar kormány nemcsak a szomszédait, hanem Brüsszelt is folyamatosan sértegeti, s a nyelvkérdésben összeveszett már Romániával és a Szlovákiával is. Berezovec biztosra veszi, hogy az EU előbb vagy utóbb helyre teszi Budapestet, s a jelenlegi vitában nem a magyarokat, hanem Ukrajnát támogatja majd.

Ez a meggyőződés vissza-visszaköszön több megszólalásban is, s Kijev érezhetően abban bízik, hogy a hidegháborús hangulatban a nyelv kérdésében is politikai döntést hoz majd az Európa Tanács, s Oroszország kiszorítását tartja fontosabbnak az Európai Unió is.

Ebből indult ki az európai integráció kérdéseivel foglakozó miniszterelnök-helyettes Ivanna Klimpus-Cincadze is, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény nyelvi részének vizsgálata az Európa Tanácsban majd véget vet a szomszédos országok nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos manipulációjának.

Az Európa Tanács ukrán delegációját vezető Volodimir Arjev szintén megpróbált a magyar kormány rossz európai megítélésére apellálni, amikor arról beszélt, hogy a közelmúltbeli antidemokratikus események fényében Magyarország mindenki szemében megbízhatatlan. Porosenko elnök pártjának képviselője kilátásba helyezte azt is, hogy a Budapest zsarolására van mivel válaszolniuk, hiszen a Magyarországon eluralkodó nacionalista hangulat már régóta nyugtalanítja az Európa Uniót. Kijev megpróbálja kihasználni azt is, hogy Lengyelország Magyarországnál és Romániánál jóval visszafogottabban bírálja az oktatási törvényt, s hallgat Szlovákia is. 

Az ukrán érvelések állandó motívuma a kárpátaljai magyarok nyelvtudásának hiánya is. A kormányzó Perto Prosenko Blokk képviselője, Konsztantyin Uszov ennek kapcsán azt írta, vége annak az időnek, hogy a magyar iskolákban a gyerekek egy szót sem tudnak ukránul, a román tanárok pedig lenézik az ukránokat.

A már idézett Berezovec még messzebb megy. „Ukrajna pénzén akarnak magyarul taníttatni ukrán állampolgárokat! Maguknak akarnak munkaerőt kinevelni, más meg fizesse!” – fakad ki az elemző, arról valószínűleg nem is tudva, hogy a magyar állam milyen összegekkel támogatja a kárpátaljai oktatást. Nemcsak a magyart, hanem az ukránt is. Ehhez a kórushoz csatlakozott Vadim Prisztajko külügyminiszter-helyettes is, amikor arról beszélt, hogy az ukrán kormánynak nem kötelessége a magyar felsőoktatás számára gyerekeket képezni.

Ha elvétve, de azért akadnak más hangok is az ukrán sajtóban. Szerhij Sergun külpolitikai elemző például úgy véli, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha Budapest megvétózza az Európai Unióban az Ukrajna integrálását célzó határozatokat. Az Obozrevatyel internetes portálnak nyilatkozva megjegyzi azt is, hogy hasonlóképpen léphet fel a nemzetközi porondon Románia is.

A magabiztosság álarca mögött azonban meg-megvillan némi kompromisszum készség is. Lilija Grinevics oktatási miniszter szerint például a törvény végrehajtásakor lehet arról tárgyalni, hogy hány tantárgyat oktassanak két nyelven.