Visszaesőnek számítanak a magyarverő kolozsvári futballhuligánok

Három férfit előállítottak, de a román rendőrség nem pontosította, hogy ők melyik csoporthoz tartoztak.

2017. 09. 13. 15:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Notórius magyarellenesnek és bajkeverőnek számítanak azok a román futballdrukkerek, akik az elmúlt hétvégén rátámadtak a CFR 1907 Kolozsvár (eredeti, gyakran ma is használt nevén Kolozsvári Vasutas Sport Club – KVSC) helyi magyar szurkolóira és magyarországi vendégeikre. A tömegverekedésbe torkollt incidens főkolomposai ezúttal is a kolozsvári Universitatea futballklub huligánjai, akik az elmúlt évtizedek során elsősorban idegengyűlölő és agresszív magatartásukkal tűntek ki a többi román szurkolótábor tagjai közül.

Mint arról beszámoltunk, az Universitatea (U) klubhoz tartozó huligánok botokkal és láncokkal támadtak szombaton a városi rivális magyar szurkolói csoportja által rendezett amatőr-futballkupa helyi és magyarországi résztvevőire. A szervezők először kitessékelték őket, de a huligánok hamarosan felfegyverkezve tértek vissza. A kirobbant tömegverekedés a támadók elkergetésével végződött. A helyszínre riasztott csendőrség már csak a verekedés utáni állapotokat láthatta.

Az 1919-ben a kolozsvári románság sportegyesületeként létrejött klub soviniszta kemény magja legutóbb a kosárlabda-Európa-bajnokságnak a kincses városban rendezett csoportmérkőzésein hallatott magáról, amikor a magyar és a román válogatott összecsapása előtt meggyújtott egy piros-fehér-zöld zászlót. Az egykor szebb napokat is megélt, mára a román labdarúgó-bajnokság harmadik osztályába lecsúszott gárda ultrái számára egyformán a román nemzeti identitás szerves része a klub iránti rajongás és a magyarok gyűlölete. Ez az életérzés különösen a kilencvenes években, a város magyarfaló polgármesterének, Gheorghe Funarnak a regnálása idején lelt táptalajra, aki maga is bátorította a más nemzetiségűeket gyalázó megnyilvánulásokat.

A kolozsvári egyetemistacsapat huligánjait cseppet sem zavarja, hogy a klub előmeneteléhez az idők folyamán megannyi magyar sportoló és szakember is hozzájárult, többek között az ötvenes-hatvanas években az a Kovács István edző, aki később az Ajax Amsterdamot is irányította.

A B-közép közismert szlogenjei közé tartozik a „Ki a magyarokkal az országból!” és a „Vizelek rád, Magyarország!” típusú rigmusok, holott az U élvonalbeli kosárlabdacsapatának egyik oszlopos tagja éppen a román válogatottat is erősítő kiváló játékos, Török Roland.

A román ultrák egyformán gyűlölik a magyarokat, valamint a korábbi tulajdonos, Pászkány Árpád révén magyar csapatként elkönyvelt városi rivális szurkolótáborát. Egyébként a román labdarúgó- és kosárlabda-szövetség néhányszor már megbírságolta a román klubot huligánjai magyarellenes kirohanásaiért, ezek a fellépések azonban eddig nem bírtak elrettentő erővel, és igazából az egyesületnek sem sikerült lecsitítania megvadult drukkereit.

Péter László kolozsvári sportszociológus szerint éppenséggel az elmaradt szankciók bátorították a román huligánokat arra, hogy minősíthetetlen erőszakossággal lépjenek fel a hétvégén Kolozsvárra látogató debreceni és dunaszerdahelyi szurkolókkal és játékosokkal szemben.

Az egyetemi tanár a kolozsvári Krónika napilapnak kifejtette, mivel a sport és a stadion a társadalom tükre, a mostani incidens nem független az általános román–magyar viszonytól, s a hatóságok lagymatag magatartásától sem. „A romániai sportvilágban, kiváltképpen a labdarúgásban a székelyföldi Sepsi OSK első ligás szereplése folytán megerősödni látszik a lelátók magyarellenessége, ami ellen a szervezőknek, sportszervezeteknek, szponzoroknak és maguknak a békés és szórakozni vágyó szurkolóknak egyaránt kötelességük határozottan fellépni” – fogalmazott a szociológus.

Lapunk megpróbálta megtudni az Universitatea illetékeseitől, mi az álláspontjuk a klub szurkolóinak randalírozásával kapcsolatban, és milyen intézkedéseket foganatosítanak a hasonló incidensek elkerülése érdekében. Érdemi választ eddig nem kaptunk kérdéseinkre, eljuttatták viszont Radu Constantea klubelnök állásfoglalását, amelyben a vezető elítéli a hétvégi incidenst, és arról biztosítja szurkolóit, partnereit és Kolozsvár lakosságát, hogy nem tolerálja az erőszakos magatartást.

„Az Universitatea elítéli a fizikai és verbális erőszakos megnyilvánulásokat, történjen az a sportrendezvényeken vagy rajtuk kívül. A futballklub elutasítja az ilyesfajta magatartást, és sajnálatának ad hangot az elmúlt napokban történt incidens kapcsán, függetlenül attól, hogy milyen okok vezettek a sajnálatos esemény kirobbanásához” – szögezte le a klubelnök.

Közben a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság szerdán azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy az elkövetők azonosítása és felelősségre vonása érdekében jelentkezzenek a hatóságoknál, ha bármilyen információval, fénykép- vagy videofelvételekkel rendelkeznek a tömegverekedéssel, valamint a benne részt vevő személyek kilétével kapcsolatban.

A rendőrség közölte, a helyszínre kiszállt rendvédelmi alakulatok három férfit előállítottak, és a kapitányságra szállították őket a „történtek tisztázása érdekében”. A rendőrség nem pontosította, hogy az előállítottak melyik csoporthoz tartoztak. A román rendőrök jegyzőkönyvet készítettek a történtekről, a dossziét pedig továbbították a városi ügyészségnek.

Levélben tájékoztatta a történtekről Carmen Dan belügyminisztert szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – írja az MTI az RMDSZ hírlevele alapján. Kelemen Hunor felháborítónak nevezte, hogy a hatóságok csak azután láttak hozzá az ügy kivizsgálásához, hogy a média beszámolt a magyarellenes incidensről. Az RMDSZ elnöke arra kérte a belügyminisztert, hogy a tárca tegyen meg mindent a történtek részletes kivizsgálásáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.