Magyar írók léptek ki az ukrán írószövetségből az oktatási törvény miatt

Így tiltakozik Balla D. Károly és Berniczky Éva a 7. cikkely ellen.

MN
2017. 10. 24. 8:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Nem sokkal az új oktatási törvény hatályba lépése után Évával úgy döntöttünk, hogy tiltakozásul a törvény 7. cikkelye ellen, kilépünk Ukrajnai Nemzeti Írószövetségéből. Megírtuk a nyilatkozatot (hogy még véletlenül se legyen benne nyelvhelyességi hiba, külső kontrollt is kértünk), és tagsági igazolványainkat mellékelve eljuttattuk a szövetség helyi szervezetének az elnökéhez” – írja Balla D. Károly a blogján megjelent közös nyilatkozatban.

Leszögezte, hogy az elnöknek többször nyomatékkal elismételte: vele és velük, a helyi szervezet egészével nincs bajuk. „Tiltakozásunk annak a hatalmon lévő politikai erőnek szól, amely a törvényt kidolgozta és hatályba léptette anélkül, hogy az érintettekkel erről előzetesen konzultált volna vagy az évtizedek óta (például az oktatási minisztériumhoz) hivatalosan benyújtott szakmai javaslatokat a legkisebb mértékben is figyelembe vette volna” – emelte ki. Hozzátette, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogait durván korlátozó, nacionalista hátterű nyílt diszkrimináció törvénybe foglalása számukra elfogadhatatlan, ez ellen tiltakoztak a kilépéssel.

Balla D. Károly kitért arra is, hogy a helyi szervezet elnökének nem volt ellenérve, megértést tanúsított. Azt írta, az írószövetség azért került képbe, mert „a szervezet része annak az állami struktúrának, amelynek a keretében ez a törvény megszületett, és mivel mint szervezet semmilyen módon nem tiltakozott ellene, hallgatólagosan egyet is ért vele (holott tudvalevő, hogy országos szinten számos nem ukrán nemzetiségű író tartozik soraiba)”.

„Semmilyen szinten nem szeretnénk annak a politikai erőnek az értelmiségi holdudvarához tartozni, amelynek hatalmi törekvéseit nacionalista indulatok támogatják” – szögezte le.

Az ukrán oktatási törvény ügye nemcsak hazánkban okozott botrányt, hanem nemzetközi szinten is, tiltakozott egyebek közt Románia és Bulgária is. Sőt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nyolcvanszázalékos többséggel elfogadott egy sürgősségi határozatot a témában, amely kiáll a kisebbségek anyanyelvi oktatása mellett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.