Menyhárt József rámutatott: az egy hét múlva megrendezendő megyei választásnak több szempontból is rendkívüli a tétje, részint amiatt, mert eredményei – a megyei és a helyhatósági választások időpontjainak összevonása miatt – ezúttal nem négy, hanem öt évre szólnak, főként pedig azért, mert a következő megyei választáson vélhetően már alacsonyabb lesz az esélye a felvidéki magyarságnak arra, hogy a mostanihoz hasonló erős megyei képviseletet szerezzen.
„Addigra beérik az a megyerendszer, amelyet még Vladimír Meciar talált ki” – mondta a felvidéki magyar párt elnöke. Ezzel arra a helyzetre utalt, hogy a rendszerint viszonylag alacsony részvételű megyei választás és a viszonylag nagy érdeklődésre számító helyhatósági választás összevonása miatt az eredményeket még inkább befolyásolhatja az a körülmény, hogy a jelenlegi megyéket úgy alakították ki, hogy azokban a magyarok aránya a lehető legalacsonyabb legyen.
„Nagyon fontos, hogy mindenki érezze, a megyéknek olyan kompetenciái vannak, amelyeket nem engedhetünk ki a kezünkből” – hangsúlyozta Menyhárt József. Kifejtette: a megyei önkormányzatnak a szociális szférát, az egészségügyi intézményeket, az infrastruktúra karbantartását, valamint a határon átnyúló kapcsolattartást érintő hatáskörei mind olyan területek, amelyeken – a megyei választáson elért jó eredmény és a magyar képviselet megerősítése esetén – legalább részben sikerülhet ellensúlyozni annak negatív következményeit, hogy a szlovák kormányok folyamatosan elhanyagolják a magyarok lakta régiókat, gazdaságilag leszakadó térséggé téve azokat.
„A november 4-én hozott döntés a következő öt évben meghatározza a felvidéki magyarság helyzetét” – szögezte le a magyar párt elnöke. Hozzátette: az olyan intézkedések, mint Magyarországnak a Felvidéken megvalósuló gazdaságélénkítő programja vagy az óvodaprogram „az anyaország felénk nyújtott keze”, de ennek a térségnek a saját erejét, azt, hogy kezébe tudja venni a sorsát, egy ilyen regionális választáson kell megmutatnia.
Szlovákia történetében a november 4-i megyei választás már az ötödik ilyen voksolás lesz, amelyen megyefőnököket és megyei képviselőket választanak az ország 8 megyéjének élére. A választás tétje jelentős, mivel a jelenlegi közigazgatási rendszerben megyei szinten születik döntés a középfokú oktatási intézmények, illetve a kórházak és szociális intézmények jelentős részének finanszírozásáról, valamint a közúthálózat egy részének fejlesztéséről is.
A 2013-as megyei választáson a magyar szavazatokra számító két politikai erő – az MKP és a Most-Híd vegyes párt – küzdelméből az MKP került ki győztesen. Az MKP akkor két megyealelnöki posztot szerzett és közel negyven – túlnyomó többségükben saját listán indított – képviselőt juttatott az önkormányzatokba, míg a Most-Hídnak 17 helyet sikerült szereznie, de közülük 13-an koalíciós listákon indultak.
A mostani megyei választáson – amely a korábbiakkal szemben egyfordulós lesz – az MKP két megyében indít önállóan megyeelnökjelöltet, a nagyszombati megyében Berényi József korábbi pártelnököt, jelenlegi megyei alelnököt, illetve Nyitra megyében Farkas Ivánt, a párt gazdasági alelnökét. A Most-Hídnak három megyében van saját megyeelnökjelöltje, Pozsonyban Daniel Krajcer, Nagyszombatban Rigó Konrád, illetve Kassán Pataki Károly személyében.
