Az ukrán provokáció Kárpátalján már olyan meglepő formát is ölt, mint az az eset, mely egy általános iskolában történt a jórészt magyarok lakta Tiszasalamon településen. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ugyanis magyar jelképekre vadászott. A Magyar Hírlap a Kárpataljalap.netre hivatkozva számolt be róla, hogy a helybéli iskola igazgatóját szerda este ukrán belügyesek hívatták be az intézménybe, majd a jelenlétében levették az iskola külső faláról a címeres magyar zászlót, illetve a folyosón az ukrán címer, himnusz és zászló mellé kiállított magyar jelképeket is. Arra hivatkoztak, hogy azokat tilos így közszemlére tenni, mivel a magyar címer szerepel rajtuk. Az eljárás a szovjet időket idézi, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Budapest természetesen nem hagyja annyiban a dolgot. A KMKSZ felháborítónak tartja a történteket, Balogh Lívia járási elnök közölte, feljelentést tesznek – maga a zászló két évtizede a helyén van, s eddig egyetlen ukrajnai hivatalt, szervet, döntéshozót nem zavart.
A Magyar Hírlap megkérdezte Fedinec Csillát, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársát a történtekről, aki rávilágított, hogy a jelképek jogszerűen voltak kihelyezve, összhangban a nemzeti kisebbségekről szóló, 1992-es ukrán törvény 6. cikkelyével, amely minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot. A kutató kiemelte, hogy az ilyen jellegű közvetlen magyarellenes atrocitások főleg az elmúlt két évben sajnos gyakrabban fordulnak elő. Ezeknek magyarellenes indítékai sosem bizonyíthatók, a tendencia azonban jellemző. Mint Fedinec Csilla rámutatott, az ország keleti felén zajló háború és a de facto elszakadt területek miatt a kormány frusztrált, és attól tart, hogy a szintén peremvidéki magyarok, a románok vagy a tatárok is hasonló ösvényre lépnek majd. Ugyanakkor aláhúzta: az sem véletlen, hogy az ukrán többségű kárpátaljai megyei tanács kiállt a kisebbségek mellett az oktatási törvény ügyében, tudván, hogy szó sincs semmilyen magyar szeparatizmusról.
Grezsa István, az illetékes kormánybiztos bízik abban, hogy a magas szintű politikai találkozók megoldást találnak a feszültség enyhítésére. Ezt a kisebbségi magyarok elleni jogsértő, nyilvánvaló provokációt újabb műfajnak nevezte az eddigiekhez képest. Hozzátette, hogy a sérelmezett címer nélküli zászlók ugyan egy napon belül visszakerültek a falra, de ettől még a történtek mögötti indíték nem lehet kétséges. Októberben Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter Budapestre látogat, egy hétre rá pedig Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője megy Kijevbe. Reméljük, hogy akkor minden vitás kérdés napirendre kerülhet majd.
