December 26-án, kedden szabadult fogságából az utolsó temerini fiú: Máriás István annak az öt fiatalnak az egyike volt, akiket 2004-ben egy szerb férfi csoportos megverése miatt ítéltek tíz-tizenöt éves börtönbüntetésre, gyilkossági kísérlet vádjával.
A most harmincnégy éves Máriás kapta a legnagyobb szabadságvesztést, az amnesztiatörvény miatt másfél évvel korábban szabadulhatott. A Délhír portál az otthonában kereste fel a férfit, aki büntetéséről és tettének okairól is beszélt a lapnak.
„Őszintén megmondom, ha most lennék abban a helyzetben, mint 2004-ben, amikor elítéltek, akkor sem gondolkodnék egy percet sem. Mert akkor sem tudtam elviselni, ha a magyar anyámat szidják, és most sem vagyok hajlandó erre. Az a férfi félmeztelenre vetkőzve ugrált a nyolcadik osztályt épphogy csak befejező kislányokra, akik ballagás után voltak ott. Szerintem akkor lennénk bűnösök, ha tétlenek maradtunk volna. Nem azzal volt a bajunk, hogy elítéltek, hanem hogy mekkora büntetést kaptunk, én tizenöt évet” – mondta Máriás.
A bántalmazásról nem beszélt többet a férfi.
Az ítélet szerint az öt magyar fiatal 2004 júniusában félholtra verte a harminchét éves Zoran Petrovicot. Az áldozatot életveszélyes sérülésekkel, anyaszült meztelenül hagyták heverni a temerini piactérnél. Az újvidéki bíróság elsőfokú ítéletében gyilkossági kísérletnek minősítette a bűncselekményt, és háborús bűnösöknek kijáró, tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélte a tetteseket. A legfelső bíróság 2005 októberében helybenhagyta az ítéletet, ami hatalmas felháborodást váltott ki a délvidéki magyar közvéleményben.
Az egyik elítélt, Horváth Árpád szerint áldozatuk drogkereskedő volt, aki zaklatta a helyszínen összegyűlt fiatalokat, és Horváth barátnője felé is fenyegetően megindult, így kezdődött a konfliktus.
Az ítélet jogosságát maguk a temerini fiúk sem tagadták, a kiszabott büntetés hosszát viszont sokan igazságtalannak és az egész délvidéki magyarságra nézve fenyegető döntésnek tartották – ugyanebben az időszakban mindennapos volt, hogy magyarokat is megvernek pusztán származásuk miatt, a szerb elkövetők többnyire azonban jelentéktelen büntetésekkel úszták meg a támadásokat.
„Figyelmeztetés volt ez a magyaroknak, hogy ne álljanak ellen a szerbeknek”
– vélekedett az ítéletről Máriás István. Ő a börtönben is sokszor került verekedésbe, mert a rabok hallottak ügyéről.
Az utoljára szabadult temerini fiú elmondta, azt sem hajlandó elfelejteni, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és akkori vezetője, Kasza József nem állt ki mellettük, hanem épp a legszigorúbb büntetés kirovását kérte. „Megvan az újságból kivágott cikk, itt valahol a papírjaim között.
Háborús bűnösök és többszörös gyilkosok voltak ott a börtönben hasonló büntetésekkel, én pedig egy verekedés miatt, mert magyar vagyok”
– mondta a Délhírnek Máriás. A férfi jelenleg munkát keres Temerinben, de az sem tartja kizártnak, hogy külföldre megy pénzt keresni.
