Ukrán oktatási törvény: júliusig emelheti a tétet a magyar kormány

Újabb NATO–Ukrajna-találkozókat vétózhat meg a kormány, ha nem módosítják az oktatási nyelvekről szóló törvényt.

Ezek után jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter októberben, hogy megvétóztuk a decemberre tervezett NATO–Ukrajna védelmi miniszteri találkozót, amelyre valóban nem került sor. (Az ukránok helyett Grúzia kapott meghívót.) A már idézett kormányzati illetékes szerint a magyar fél álláspontja nem változott, továbbra is vétózni fogunk, amíg Kijevben nem módosítanak. Ez akár már az év elején megtörténhet, ugyanis információink szerint februárra tervbe vettek egy újabb csúcstalálkozót a katonai szövetség és Ukrajna védelmi miniszterei között. Mint informátorunk elmondta, tavasszal ezenkívül még legalább egy NATO–Ukrajna külügyminiszteri csúcsot is terveztek, és a jelenlegi menetrend szerint július 11–12-én Brüsszelben tartandó NATO-közgyűlésre is tervezik meghívni Ukrajnát. „Jelenleg az a magyar pozíció, hogy ha kell, elmegyünk a falig is, és júliusban is vétózunk” – mondta informátorunk. Ezt egyébként viszonylag egyszerűen meg lehet tenni, a NATO előzetes döntéshozatali mechanizmusa ugyanis azon alapul, hogy a tagállamok informálisan megállapodnak az egyes ülések helyében, idejében és napirendjében, pontosabban mindig van néhány tagállam, amely ezeket kezdeményezi, majd az információkat köröztetik a többiek között, és általában csak azok szólnak, akiknek kifogásuk, módosítási javaslatuk van, minden más esetben a „hallgatás beleegyezés” elve érvényesül. „Csendtörésnek” nevezik, ha valaki valamiben nem ért egyet, eddig jellemzően Görög- és Törökország folyamodott ehhez az eszközhöz szintén jellemzően olyan ügyekben, amelyek a másiknak fontosak voltak.

Most mi voltunk-vagyunk a „csendtörők”, és ez érezhetően nem kis elégedetlenséget szült már. Éppen lapunk írta meg, hogy tizenegy tagállam közös levélben kifogásolta december elején a NATO–Ukrajna-csúcs blokkolását és azt, hogy politikai ügyet emel a katonai szövetség napirendjére a magyar kormány. A levéllel kapcsolatban informátorunk azt mondta, a magyar kormány természetesen nem örült neki, de tudja, hogy a kezdeményezés a német külügyminisztériumé volt, ezért „tőlük nem is vártak mást”, viszont a kormányban fontosnak tartják, hogy az Egyesült Államok, valamint a V4 többi tagja nem volt az aláírók között.

Forrásunk szerint ugyanakkor bár hivatalosan a „törvény teljes visszavonását” követeli a kormány, kompromisszumként elfogadható lenne nekünk az is, ha módosítanák valamilyen formában, így az nem vonatkozna a magyar kisebbségre. „Mondjuk belefoglalhatnák, hogy az európai uniós nyelvekre nem vonatkozik a korlátozás, így ha az ukránok az oroszok nyelvhasználatát akarják korlátozni, akkor így is megtehetnék” – hangzott a kissé cinikus érvelés. „Ügyes, de aligha lenne elfogadható az EU-ban” – ez viszont már egy másik érintett ország diplomatájának a reakciója volt, szerinte ha a Velencei Bizottság már a mostani törvényt is részben diszkriminatívnak tartja, egy „dupla csavaros diszkriminációt” aligha fogadna el.

Jelenleg tehát ez a helyzet, csak annyi biztos, hogy amint egyre közelebb lesz a júliusi NATO-közgyűlés időpontja, úgy nő majd a politikai nyomás Magyarországon és Ukrajnán is, hogy megoldást találjon az ügyben.