Szijjártó Péter pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult.
Ugyanakkor kijelentette: vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor „egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a XXI. századhoz teljes mértékben méltatlan”.
Közölte: éppen ezért evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Jelezte: péntek reggel a külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a „miniszterhelyettes világossá tette számára” a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig „bizonyos nyelvtani magyarázatot” próbált adni a kijelentésre.
Szijjártó Péter szerint ugyanakkor a magyar kormány ezt nem nyelvtani kérdésnek tekinti, hanem annál sokkal fontosabbnak. Magyarország célja továbbra is az, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de – jegyezte meg – kétségtelen, hogy a nyilatkozat a legkevésbé sem segít. A külügyminiszter közölte: elvárják Románia miniszterelnökétől, Románia kormányától, hogy a helyzetet sürgősen tisztázza.
Szijjártó Péter azt is nyomatékosította: a kisebbségek jogairól szóló viták gyakoriak Európában, és mivel érzékeny kérdésről van szó, fontos a kulturáltság és egymás tisztelete, azonban a román kormányfő nyilatkozata ezen értékeket teljes mértékben nélkülözte. „Fizikailag megfenyegetni, kivégzéssel megfenyegetni mást, másokat, pláne egy egész közösséget és annak képviselőit, teljes mértékben elfogadhatatlan” –ismételte meg a tárcavezető, hozzátéve: hogy a helyzet ne váljon tarthatatlanná, a román kormánynak, illetve a román miniszterelnöknek kell lépnie.
Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől, Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a XXI. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér, és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. „Ha nem arra gondolt” – jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy „a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz”. Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.
Arra a kérdésre, nem gondolják-e, hogy az autonómiát elutasító román állásponttal szemben reménytelen a fellépés, Szijjártó azt felelte: az autonómiáról szóló vita legitim, a kezdeményezést a Románia területén törvényesen működő pártok tették meg, és a vitát le lehet folytatni kulturáltan. Hangsúlyozta ugyanakkor: az, hogy egy ország miniszterelnöke lógással, felakasztással fenyegessen egy nemzeti közösséget, elfogadhatatlan, a két dolgot nem szabad összemosni, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
Arra, hogy milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a román miniszterelnök nem kér elnézést a szavaiért, a külügyminiszter úgy reagált: várjuk ki, mi lesz a román politikai vezetés álláspontja és a viselkedése. Jelezte: folyamatosan konzultál a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel az ügyben.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben „bárhogy ugrált is a román–magyar politikai együttműködés bizalmi szintje”, a gazdasági, kereskedelmi együttműködés dinamikusan növekedett. „Reméljük, hogy az ilyen kulturálatlan megnyilvánulások a mindennapi életben nem fognak problémát okozni” – tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint ha szerepet szán a kormány a külügyi tárcának a Soros-terv elleni akciótervben, az abból fakadó munkát a minisztérium el fogja végezni.
Szijjártót arról is kérdezték, hogyan lehet, hogy Magyarország titokban befogadott 1300 menekültet, miközben kampányol a kötelező kvóta szerinti 1294 menekült befogadása ellen. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország azért küzd a kötelező betelepítési kvóta ellen, mert azzal illegális bevándorlókat akarnak behozni az EU területére, és el akarják venni a nemzetállamok jogát, hogy saját maguk döntsék el, kit engednek be. Szerinte azonban ettől független kérdés, hogy a genfi egyezmény alapján Magyarország hogyan fogad be menekülteket.
