Megérett a román társadalom, a politikai osztály a magyarság elképzeléseire?

Mostantól hivatalosan is együtt gondolkodik tovább a három erdélyi magyar politikai párt az autonómiáról.

Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. A közös állásfoglalást hétfőn Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szentesítette kézjegyével Kolozsváron.

A pártelnökök az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel a Kolozsvári nyilatkozat megszületését követően, annak szellemiségéhez visszatérve meggyőződéssel vallják: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzése és továbbadása, kultúrájának fejlesztése, számbeli kisebbségi létének teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható. Az állásfoglalás aláírói szerint az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát az ország magyar polgárai összességének.

Alapelvként szögezik le a felek, hogy a székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzelik el. Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel.

Közös célként határozzák meg az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását. Rögzítik azt is, hogy a kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás az Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő magyar közösségek nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.

„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik. Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához a szülőföldön való boldogulásához” – szerepel az állásfoglalásban, amely szerint a három alakulat ennek szellemében folytatja az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben. Hozzáteszik: a közösségi autonómiaformák közjogi megalapozását célzó közös lépéssorozat, összehangolt cselekvési terv jövőbeni megállapodásuk tárgyát képezi.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az aláírást követően elmondta, a román egyesülést kimondó Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma jó év arra, hogy az erdélyi magyarság megfogalmazza az autonómiatörekvéseket. Hozzátette, a széles körű autonómia a román többség érdeke is.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közölte: alakulata számára az autonómia a megoldás. Úgy vélekedett, ma már megérett a román társadalom, a politikai osztály arra, hogy a magyarság elmondja, milyen jövőt képzel el magának.

Biró Zsolt, az MPP vezetője szerint ünnepi alkalom a mai, amikor három politikai párt meg tudja erősíteni elkötelezettségét az autonómia irányába. Hozzátette, most elsősorban az alapelveket rögzítették, azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni. „Fontos, hogy olyan konszenzusos változatot tudjunk kidolgozni, amely a teljes erdélyi magyar társadalom támogatottságát élvezi” – közölte Biró.