Miért nem megy a sor? – idegőrlő várakozás a magyar-ukrán határon

Az EU 2017-ben eltörölte keleti szomszédunk vízumkötelezettségét, de a határátlépési kapacitást nem sikerült bővíteni.

Sok autós a határrendészet munkatempóját okolja a hosszas várakozási időért, míg a megkérdezett vámosok elmondása szerint hiába dolgoznak megfeszített ütemben, az átkelőhelyek kapacitása sokszor kevésnek bizonyul a fölhalmozódott autórengeteg zavartalan átengedéséhez.

Kárpátalja kormányzója, Hennagyij Moszkal szerint a megyében legalább húsz – ebből nyolc ukrán–magyar – új határátkelőhelyre volna szükség az akadálytalan utasforgalom eléréséhez, ám egyedül tehetetlenek a megvalósítást hátráltató problémákkal szemben. Kijevnek kell lépéseket tennie az ügyben. Emellett hat átkelő korszerűsítését tervezik, ám a beígért felújítások, bővítések többsége – legfőképp az ukrán fél tehetetlensége miatt – továbbra is várat magára.

A kilátások nem túl biztatók. Az évek óta tervben lévő, Nagypalád–Nagyhódos közötti ukrán–magyar határátkelőhely megnyitásának időpontját is folyamatosan halasztják. A magyar fél közel egy éve elkészült a bekötőúttal, magára vállalta a közös ellenőrzési pont fölépítését, de az ukrán félnek az útszakasz megépítése is jelentős problémát jelent. Az átkelő megnyitását legutóbb 2018 tavaszára, majd nyarára tűzték ki. A helyiek már annak is örülnének, ha év végéig sikerülne megvalósítani az átadást.

Tavaly nyár óta számtalan hasonló jelentés érkezett a szlovák–ukrán és a lengyel–ukrán határról is, ahol a határátlépési kapacitás szintén nem tartott lépést az ukránok megnövekedett utazási lehetőségével és kedvével. A nehézségekről hírt adó cikkek java része az ukrán hatóságokat okolja a nehézségekért, nem a szomszédos uniós országok hatóságait: az utóbbiak schengeni övezethez való csatlakozásának előkészítéseként felhasznált EU-források ezen a problémán nem tudtak segíteni.

Fejlemény, hogy az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat bejelentése szerint 2018. január 1-jétől életbe lépett a biometrikus határellenőrzés az országban. Az újítással elsősorban az Oroszországgal szembeni védelem a cél, hiszen azokra a külföldiekre, akiknek biometrikus útlevelük van, így az európai uniós állampolgárokra nem terjed ki az intézkedés. Ennek értelmében a változásnak nem kellene újabb fennakadásokat okoznia a kárpátaljai határátkelőkön, bár a korábbi tapasztalatokból kiindulva a helyiek nem ihatnak előre a medve bőrére