Miért nem megy a sor? – idegőrlő várakozás a magyar-ukrán határon

Az EU 2017-ben eltörölte keleti szomszédunk vízumkötelezettségét, de a határátlépési kapacitást nem sikerült bővíteni.

Kilométeres sorok, többórás várakozás, feszült utasok és bősz egymásra mutogatás – így summázhatjuk dióhéjban az ünnepek alatt a magyar–ukrán határátkelőhelyeken kialakult helyzetet.

2017-ben ugrásszerűen megugrott a várakozási idő a kárpátaljai határátkelőkön. Június óta az ukrán állampolgárok vízummentesen utazhatnak be az Európai Unióba, így mintegy 40 százalékkal tovább nőtt az átkelők leterheltsége. A határrendészet munkatársai – a vízummentesség mellett – az elavult határellenőrzési eljárást okolják, valamint a külföldi munkavállalók magas számával magyarázzák a többórás átkelési időt.

És valóban: az ukrán válság eszkalálódása óta kárpátaljaiak ezrei keresnek boldogulást külföldön, nemzetiségtől függetlenül. A vendégmunkások többsége az ünnepek idején rendszeresen hazalátogat. A karácsony előtti napokban ennek (is) betudhatóan teljesen megbénult a határforgalom a megyében.

– Csehországban dolgoztam három hónapig. December 23-án éjjel utaztam haza – mesélte egy 35 éves, Beregszászi járási férfi. – Három órán át szobroztunk a beregsurányi határon, de szinte tapodtat sem haladt előre a sor. Útitársaimmal úgy döntöttünk, gyalogosan lépjük át a határt. A túloldalon taxit hívtunk, a csomagjainkat pedig másnap szállította le a fuvarozó, akinek egész éjszakája ráment a sorban állásra. Január második hetében indulok vissza, de szinte biztos, hogy akkor is teljes bolondokházára számíthatunk – panaszolta.

Nem csak a vendégmunkások miatt várható káosz a határátkelőkön: az ortodox karácsony körüli munkaszüneti napokat kihasználva sok ukrán nemzetiségű család dönt majd külföldi pihenés mellett – vélekednek megszólított határjáróink, akik szerint a magyarul nem tudók sokkal kedvezőbb helyzetből indítanak a határátlépésnél. A minap a barabási határátkelőn, a magyar ellenőrző pont előtt állva magunk is elcsodálkoztunk rajta, hogy a megengedett két doboz cigaretta helyett legalább négy karton dohányáru került elő egy előttünk álló, kijevi rendszámú autóból. Némi értetlenkedés után a szemközti sávban haladó autósra testálták a terméket, hogy juttassa vissza Ukrajna területére, míg a kijevi sofőr zavartalanul folytathatta útját. Ugyanez a szituáció egy kárpátaljai esetében valószínűleg több tízezer forintos büntetést vont volna maga után. 

Sok autós a határrendészet munkatempóját okolja a hosszas várakozási időért, míg a megkérdezett vámosok elmondása szerint hiába dolgoznak megfeszített ütemben, az átkelőhelyek kapacitása sokszor kevésnek bizonyul a fölhalmozódott autórengeteg zavartalan átengedéséhez.

Kárpátalja kormányzója, Hennagyij Moszkal szerint a megyében legalább húsz – ebből nyolc ukrán–magyar – új határátkelőhelyre volna szükség az akadálytalan utasforgalom eléréséhez, ám egyedül tehetetlenek a megvalósítást hátráltató problémákkal szemben. Kijevnek kell lépéseket tennie az ügyben. Emellett hat átkelő korszerűsítését tervezik, ám a beígért felújítások, bővítések többsége – legfőképp az ukrán fél tehetetlensége miatt – továbbra is várat magára.

A kilátások nem túl biztatók. Az évek óta tervben lévő, Nagypalád–Nagyhódos közötti ukrán–magyar határátkelőhely megnyitásának időpontját is folyamatosan halasztják. A magyar fél közel egy éve elkészült a bekötőúttal, magára vállalta a közös ellenőrzési pont fölépítését, de az ukrán félnek az útszakasz megépítése is jelentős problémát jelent. Az átkelő megnyitását legutóbb 2018 tavaszára, majd nyarára tűzték ki. A helyiek már annak is örülnének, ha év végéig sikerülne megvalósítani az átadást.

Tavaly nyár óta számtalan hasonló jelentés érkezett a szlovák–ukrán és a lengyel–ukrán határról is, ahol a határátlépési kapacitás szintén nem tartott lépést az ukránok megnövekedett utazási lehetőségével és kedvével. A nehézségekről hírt adó cikkek java része az ukrán hatóságokat okolja a nehézségekért, nem a szomszédos uniós országok hatóságait: az utóbbiak schengeni övezethez való csatlakozásának előkészítéseként felhasznált EU-források ezen a problémán nem tudtak segíteni.

Fejlemény, hogy az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat bejelentése szerint 2018. január 1-jétől életbe lépett a biometrikus határellenőrzés az országban. Az újítással elsősorban az Oroszországgal szembeni védelem a cél, hiszen azokra a külföldiekre, akiknek biometrikus útlevelük van, így az európai uniós állampolgárokra nem terjed ki az intézkedés. Ennek értelmében a változásnak nem kellene újabb fennakadásokat okoznia a kárpátaljai határátkelőkön, bár a korábbi tapasztalatokból kiindulva a helyiek nem ihatnak előre a medve bőrére