Hiába tiltakozik Székelyudvarhely, a magyar állami cég tovább szennyezi a város környezetét

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. cége utólag kért engedélyt a 138 ezer tonna szemét lerakására.

Szeptember végén mi írtuk meg elsőnek, hogy a magyar állam cége szennyez Székelyföldön: a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. által tulajdonolt romániai cég, az RDE Harghita SRL cekendi telephelyéről csurgalék szivárgott ki több alkalommal, veszélyeztetve Székelyudvarhely város és több kisebb település lakóinak egészségét. A vállalkozás ugyan annak idején azért kapott ingyen telket az önkormányzattól, hogy a város és szűk környéke szeméttárolási gondjait hosszú távra megoldja, de az utóbbi években más megyék rendszámait viselő kaminonok kezdtek nagy számban érkezni a lerakóhoz, gyorsan töltve a cellákat.

Az erdélyi Átlászó most dokumentumokkal tudja igazolni, hogy tavaly brutális mennyiségű szemetet raklak le a Cekend-tetőn, és ezek döntő többsége nem a helyiektől származik: míg a város és környéke évi tízezer tonna hulladékot termel, a tavalyi, gyakorlatilag utólagosan engedélyezett mennyiség 138 ezer tonna volt! Mindezt a székelyudvarhelyi önkormányzat tiltakozása ellenére: a lap szerint Gálfi Árpád polgármester október 24-én írt, szokatlanul éles hangvételű levélben tiltakozott, és arról tájékoztatta a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy a cég szándékosan megszegi a társulási szerződését az önkormányzattal akkor, amikor távoli települések szemetét befogadja, és hogy a cég nem módosíthatja egyoldalúan a szemétlerakó működtetésére vonatkozó feltételeket.

Az Átlátszó szerint a szerződések azt igazolják, hogy a székelyföldi település határába viszik a szemetet Kolozsvárról, Nagyenyedről és Balázsfalváról is – összesen 15, Hargita megyén kívüli településsel, illetve köztisztasági vállalattal kötöttek megállapodást, és ezek közül kilenc most is érvényben van.  

Erre azért kerülhetett sor, mert jelenleg nagy üzlet a hulladéktárolás Romániában, mivel be kellett zárni az összes, nem EU-konform lerakót. Akinek van szabad kapacitása, az most kaszálhat a piacon. Igaz, ezzel a mennyiséggel a cekendi tároló legkésőbb négy év múlva teljesen betelik, és az udvarhelyieknek is messzire kell vinniük a szemetüket. Miközben ők azért adtak területet a válallatnak, hogy hosszú távra megoldják ezt a problémát. 

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség 2017. december 12-én jóváhagyta az RDE Harghita Kft. kérését, hogy a 2017-ben befogadható szemétmennyiséget emeljék meg százezerről 138 ezer tonnára. A cég 2018-ra szintén 130 ezer tonnát kért, ennek a jóváhagyását azonban a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatához kötötte a hatóság. Fontos tudni, hogy a cekendi hulladéktározóból szivárgó csurgalék és egyéb rendellenességek miatt a cégnek tavaly a Környezetvédelmi Őrséggel is meggyűlt a baja. A hatóság 2017-ben összesen 23 alkalommal tartott helyszíni szemlét a szeméttelepen, három alkalommal büntetést szabott ki, két alkalommal pedig a cég környezetvédelmi engedélyének visszavonását is kilátásba helyezték. Mi szeptemberben arról írtunk: a nyár eleji esőzések alkalmával a város több pontján is térdmagasságig lövellt fel a fekete szennylé az eldugult esővíz-elvezető csatornákból, és a laboratóriumi elemzések később azt igazolták, hogy tényleg a cekendi hulladéktározóból kifolyó csurgalék volt a penetránsan büdös lötty. Meglátogattunk több környékbeli gazdát, akik arra panaszkodtak, kútjaik vize megváltozott, ihatatlanul büdös lett, Erről magunk is meggyőződhettünk.

Szeptember óta hiába bombázzuk a magyar állami tulajdonost kérdéseinkkel, nem kapunk választ. A magyar állami cég 2016-ban 850 ezer euró (nagyjából 260 millió forint) profitot termelt Székelyföldön.