A tárcavezető egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta: a szervezet főtitkárának megismételte Magyarország javaslatát, hogy ne csak Ukrajna keleti, hanem a nyugati részén, Kárpátalján is teremtsék meg az EBESZ speciális megfigyelő missziójának állandó jelenlétét. Az EBESZ feladata a konfliktusok megelőzése, márpedig drámai következményei lehetnek annak, ha a helyzet így marad Kárpátalján – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter közölte: a főtitkár megerősítette, nincs jogi akadálya a magyar javaslat megvalósításának, így a külügyminiszter szerint az „csak politikai szándék kérdése”.
Mint mondta, az EBESZ soros elnöki tisztét betöltő olasz külügyminiszterhez is fordult a javaslattal. Ez legitim kérés, hiszen Magyarország adja a kilencedik legnagyobb kontingenst az EBESZ ukrajnai missziójához, 27 magyar dolgozik ott – közölte.
A külügyminiszter kifogásolta, hogy a nemzetközi közösségben „csend van”, senki sem tett szolidaritási nyilatkozatot, senki sem mondta, hogy elfogadhatatlan, ami történt.
Úgy vélte, Ukrajnában súlyos a helyzet, a nacionalista eszmék drámai módon előretörtek, ami abból is látszik, hogy Kárpátalján folyamatos megfélemlítésben tartják a magyarokat. „Minden határon túlmegy” a keddi támadás, az, hogy mindez egy olyan országban történt, amely a NATO és az EU felé közeledne – fogalmazott.
Szijjártó Péter megjegyezte: a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy minden pénzügyi segítséget megad a KMKSZ-nek, amely ebből a merényletből fakad. „Tehát először is: a felújítási költségeket természetesen fedezzük, és ha a felújítás időszaka alatt az ideiglenes működéshez szükség van valamilyen másik ingatlanra, akkor az ott felmerülő költségeket is természetesen álljuk” – tette hozzá.
Keddre virradóra – térfigyelő kamerák időközben nyilvánosságra hozott felvételei alapján – egy kapucnit viselő ismeretlen a KMKSZ Ungvár központjában található székházának egyik ablakpárkányán robbanószerkezetet helyezett el, amely az illető távozása után nem sokkal működésbe lépett. A nagy erejű robbanás következtében jelentős részben kiégett a magyar szervezet irodájának három földszinti helyisége.
A gyújtogatást mások mellett a kormány és több más politikai szereplő – a Fidesz, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik –, továbbá Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó is elítélte.
A székház elleni első támadás február 4-én történt: akkor gyújtópalackot dobtak az épületbe, de a tűz nem okozott jelentős károkat.
Szijjártó Péter korábban az M1-en elmondta: a támadás miatt bekéretik a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét. Hozzátette, hogy beszélt Brenzovics Lászlóval, aki arról tájékoztatta, hogy a hatóságok jelzései szerint ismételten idegenkezűségről van szó a szervezet irodája elleni, egy hónapon belül már második támadás esetében. „Egészen elképesztő folyamat” zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak – jelentette ki a miniszter. Ez látszik az ukrán parlament által elfogadott törvényekből, amelyek rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és látszik abból is, hogy Kárpátalján folyamatosan megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait – közölte.
