A Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium ma szebb, mint történelme során valaha. Akárhányszor is pusztult el, égették és dúlták fel, mindig újjáéledt, főnixmadárként támadt fel.
Mint a fejedelmi központ ékességét, Erdély első egyetemeként 1622-ben alapította Bethlen Gábor, Gyulafehérváron. A késő reneszánsz kor neves európai tanárait nagy ívű tervének megnyerve indult az ősi skóla, az erdélyi kereszténység központjában.
A kollégiumot mérhetetlen bölcs előrelátással, a fenntartó anyagi javak mellérendelésével alapította, melyet törvénykönyvbe is foglalt. Az alapítvány gazdasági és földrajzi központját már akkor Nagyenyeden biztosította.
Az ősi gyulafehérvári épületet az 1658-as török-tatár dúlás földdel tette egyenlővé. I. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben az új épületet az alapítványi központban, Nagyenyeden építtette fel.
A kollégium kezdetektől az erdélyi kereszténységet, a magyar protestantizmust volt hivatott építeni, éltetni.
Az iskola történelmét számos irodalmi alkotás dolgozta fel. Talán legismertebb Jókai Mór regénye A nagyenyedi két fűzfa című alkotása, amelyben megírja az 1704-ben történteket, a Habsburg császári csapatok nagyenyedi pusztítását, a kollégium felégetését.
2016. szeptember 18-án született újjá az épület.
