Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi parlament ellenzéki képviselői beadványt nyújtottak be az alkotmánybírósághoz, abban az oktatási törvény kivizsgálását kérik, mert szerintük annak megszavazása szintén a házszabályok megsértésével történt. Az elfogadott törvény jó néhány változtatást tartalmaz, ugyanis a nyilvánosságra bocsátott tervezet megvitatására nem került sor. Sokáig az elfogadott törvény pontos szövege sem volt ismert. Ezek alapján az alkotmánybíróságnak ki kellene mondania az oktatási törvény alkotmányellenességét is, aminek azonban – a kormányzat eddigi kommunikációjából ítélve – vajmi kevés a valószínűsége.
– Az egyértelmű cél, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogait szűkítse az ukrán vezetés – vonja le a konklúziót Csernicskó István. – Azt üzenik a nemzeti érzelmű választóknak, hogy ők elsősorban az ukrán nemzet, az ukrán többségi társadalom érdekeit szolgálják, s az államnyelv pozícióit erősítik. Tehát nem etnikailag, nyelvileg, kulturálisan sokszínű nemzetben gondolkodnak, hanem klasszikus nemzetállamot próbálnak építeni alig több mint egy évvel a tervezett elnökválasztás előtt.
Hogy milyen rendszabály van érvényben a törölt nyelvtörvény helyett, azt – ígérete ellenére – máig nem hozta nyilvánosságra az alkotmánybíróság. Az utóbbi két évben 4 új nyelvtörvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe. Mindegyik jelentősen szűkítené a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
