Az oktatási törvényt is meg kellene semmisítse az ukrán alkotmánybíróság

A nyelvtörvény eltörlésekor formai okokra hivatkoztak, ellenzéki képviselők szerint ez esetben is erre kellene.

Tovább szűkítették az ukrajnai kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – nyelvhasználati jogait Ukrajnában, mindezt úgy, hogy közben a nemzetiségi oktatást ellehetetlenítő törvényt is bebiztosítsa a kormányzat. Ukrajna alkotmánybírósága február 28-án formai okokra hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte az Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól című, még 2012-ben elfogadott nyelvtörvényt, amely regionális vagy kisebbségi, így a hivatali, önkormányzati életben is használható nyelvvé nyilvánított 18 ukrajnai nyelvet – köztük a magyart – azokon a területeken, ahol az adott nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya elérte a 10 százalékot. A jogerős határozatot még egy 2014-ben benyújtott beadvány alapján hozta meg az ukrán alkotmánybíróság.

– Olyan képviselők egy csoportja kérte a nyelvtörvény eltörlését, akiknek jelentős része ma már nincs a parlamentben – nyilatkozta lapunknak Csernicskó István nyelvész, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője. – Ők elsősorban tartalmi okokra hivatkozva szerették volna kimondatni a nyelvtörvény alkotmányellenességét, mondván, az államnyelvi funkciókat adott az orosz és más regionális kisebbségi nyelveknek, holott az alkotmány kimondja, hogy az országban egyetlen államnyelv van. Mintegy mellékesen megemlítik azt is, hogy az adott beadvány elfogadásának körülményei a házszabályok megsértésével történtek. Ukrajna alkotmánybírósága ugyanakkor leszögezi állásfoglalásában, hogy tartalmi kérdéseket nem vizsgáltak a nyelvtörvény kapcsán, alkotmányellenességét formai és procedurális okokra hivatkozva mondták ki.

S hogy négy év után miért pont most törölték el a törvényt? A szakértő felhívja a figyelmet a rendelkezés és a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény közötti összefüggésekre. Amelyek szerint a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő tervezet 7. cikkelye gyökeresen ellentmond a nyelvtörvény 20. cikkelyének, mely szerint mindenkinek alapvető állampolgári joga az, hogy megválassza a saját vagy a gyermekei iskoláztatásának nyelvét. Az oktatási törvény pedig azt mondja ki, hogy az állami intézményekben az oktatás nyelve az ukrán, tehát belső jogellentmondások alakultak ki, amelyeket most a kisebbségek kárára orvosoltak.

Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi parlament ellenzéki képviselői beadványt nyújtottak be az alkotmánybírósághoz, abban az oktatási törvény kivizsgálását kérik, mert szerintük annak megszavazása szintén a házszabályok megsértésével történt. Az elfogadott törvény jó néhány változtatást tartalmaz, ugyanis a nyilvánosságra bocsátott tervezet megvitatására nem került sor. Sokáig az elfogadott törvény pontos szövege sem volt ismert. Ezek alapján az alkotmánybíróságnak ki kellene mondania az oktatási törvény alkotmányellenességét is, aminek azonban – a kormányzat eddigi kommunikációjából ítélve – vajmi kevés a valószínűsége.

– Az egyértelmű cél, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogait szűkítse az ukrán vezetés – vonja le a konklúziót Csernicskó István. – Azt üzenik a nemzeti érzelmű választóknak, hogy ők elsősorban az ukrán nemzet, az ukrán többségi társadalom érdekeit szolgálják, s az államnyelv pozícióit erősítik. Tehát nem etnikailag, nyelvileg, kulturálisan sokszínű nemzetben gondolkodnak, hanem klasszikus nemzetállamot próbálnak építeni alig több mint egy évvel a tervezett elnökválasztás előtt.

Hogy milyen rendszabály van érvényben a törölt nyelvtörvény helyett, azt – ígérete ellenére – máig nem hozta nyilvánosságra az alkotmánybíróság. Az utóbbi két évben 4 új nyelvtörvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe. Mindegyik jelentősen szűkítené a kisebbségek nyelvhasználati jogait.