Az erdélyi magyar önrendelkezés ügyének nemzetköziesítésére törekednek a székely szabadság napi megemlékezés és autonómiamegmozdulás szervezői, akik többek között katalán, baszk és olaszországi partnerekkel közösen igyekeznek párbeszédre sarkallni a bukaresti hatóságokat. „Diplomáciai tevékenységünkhöz tartozik, hogy megpróbálunk együttműködést és szolidaritást kiépíteni nemzetközi partnereinkkel, s valljuk, hogy a népek közötti szolidaritás végül sikert eredményez” – hangsúlyozta vasárnap Kolozsvárott rendezett nemzetközi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
A szervezet által szombaton Marosvásárhelyen, a 164 évvel ezelőtt kivégzett székely vértanúk obeliszkjénél rendezett megemlékezésen – a hagyományoknak megfelelően – több ezren vettek részt, hogy az egykori hősök emléke előtti tisztelgés mellett kinyilvánítsák a Székelyföld területi autonómiája iránti igényüket. Tőkés László európai parlamenti képviselő a rendezvényen leszögezte, az erdélyi magyarok tartják magukat az 1918-as gyulafehérvári román népgyűlés és az 1919-es párizsi kisebbségi szerződés magyarokra vonatkozó szakaszaihoz, és elvárják a román parlamenttől, hogy elfogadja a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezet. „Miként Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély” – hangoztatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A székely szabadság napi megemlékezés résztvevői petíciót fogalmaztak meg a román kormánynak és parlamentnek, amelyben leszögezik: a területi autonómia nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát, hanem éppenséggel az ország érdekeit is szolgálná. A szervezők hangsúlyozták, hogy különös aktualitást ad az erdélyi autonómiatörekvésnek Románia és Erdély egyesülésének centenáriuma, az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat ugyanis többek között teljes nemzeti szabadságot ígért az összes együtt élő népnek. Ezzel összefüggésben Jordi Xucla i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője – aki maga is részt vett és felszólalt a marosvásárhelyi rendezvényen – úgy vélekedett, az autonómia a demokrácia egyik dimenziója, lehetővé teszi egy magasabb életszínvonal biztosítását, a katalánok pedig támogatják az erdélyi magyarokat önrendelkezési küzdelmükben.
A hangsúlyosan felmerülő autonómiaigény ellenére Bukarest nemcsak a párbeszédet utasítja el az önrendelkezésről, de retorzióktól sem riad vissza. Miközben az elmúlt években a román csendőrség pénzbírsággal sújtotta az autonómiafelvonulás szervezőit, a bukaresti hatóságok idén nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját, akivel pénteken az ártándi határátkelőnél csak annyit közöltek a román határrendészek, hogy kitiltották az országból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan a 21. században, hogy két egymással szomszédos európai uniós tagállam esetében ilyen helyzet álljon elő, hogy egy európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát így sértik meg. Közölte: arra kérik a román vezetőket, hogy a kulturáltság és a kölcsönös tisztelet alapján próbálják intézni a magyar–román kapcsolatokat, ebbe pedig ez az ügy szerinte nem fér bele.
A magyar állampolgárságú Dabissal szembeni bánásmód a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen is téma volt. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője magyarázatot követelt Romániától a kitiltás miatt, elfogadhatatlannak tartva az intézkedést. A rendezvényen Dabis úgy vélekedett, Románia a székelyekért végzett jogvédő munkája miatt, politikai döntéssel tiltotta ki az országból. Jordi Xucla i Costa katalán politikus különben vasárnap Kolozsváron jogtalannak nevezte, hogy a román hatóságok kiutasították a budapesti jogvédőt, hozzátéve: vállalja, hogy európai szintre viszi Dabis Attila ügyét.
