A szóvivő Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben tett nyilatkozatára reagált. A magyar külgazdasági és külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi katonát – 800-1000 főt – kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi tárca indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre – mondta.
Marjana Beca Kijev azon aggodalmának adott hangot, hogy Kárpátalján az utóbbi időben megszaporodtak a provokációk, amelyek – mint fogalmazott – szinte hetente történnek, amire 26 év alatt – Ukrajna függetlenné válása óta – nem volt példa. Hangsúlyozta, hogy a zászlóalj Beregszászra telepítését kizárólag biztonsági szempontok indokolják, célja a provokációk elkerülése. „A magyar fél részéről tett ilyen kijelentések viszont tagadhatatlanul Oroszország kezére játszanak” – jelentette ki, utalva Szijjártó Péter szavaira.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az uniós országok külügyminisztereinek – köztük a magyar diplomácia vezetőjének – részvételével hétfőn Brüsszelben tartott, „Ukrajna barátai” elnevezésű rendezvényen ismételten kijelentette, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza ellen februárban elkövetett mindkét támadást az orosz titkosszolgálat, az FSZB szervezte, az egyikhez lengyel radikálisokat felhasználva, a másikat pedig egyenesen a Dnyeszter-mellékből (Moldova orosz ellenőrzés alatt álló, a nemzetközi közösség által függetlenként el nem ismert területe) irányították. Ismét abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy reális a veszélye annak, hogy Moszkva nem hagy fel Kárpátalján a helyzet destabilizálásával.
Korábban a Magyar Nemzet is írt arról, hogy a helyi magyarság aggódik, mert Kijev Kárpátaljára ukrán katonákat helyezne, levélben fordultak többek közt az ukrán parlament elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjéhez és a parlament kárpátaljai képviselőihez is.
