Hosszú még az út a Minority SafePack sikeréig

A kisebbségvédelmet először lepattintotta magáról az Európai Bizottság. Most majd nem fogja.

Az április 3-i határidőig csak interneten 1 215 879-en írták alá az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, a Minority SafePack felhívását, közölte szerdán az aláírásgyűjtő szervezet vezetője. Ezzel megnyílt az út ez előtt, hogy az Európai Bizottság, az unió javaslattevő-végrehajtó szerve uniós jogszabály-módosítással éljen a kisebbségek hatékonyabb védelme érdekében.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) erdélyi elnöke kijelentette, a kezdeményezés sikere azt mutatja, hogy

az EU hivatalos szerveinek nemcsak a többséggel, hanem a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei.

De vélekedése szerint a Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottság már nem fog kezdeményező félként fellépni az ügyben, a téma a 2019-es EP-választások után felálló bizottság asztalán landol majd. Most amúgy is még három hónap van az aláírások ellenőrzésére, majd újabb három hónap telik el egyfajta második társadalmi vitával.  

A Minority SafePack hat területen – nyelv-oktatás-művelődés, regionális politika, közképviselet, jogegyenlőség, média, regionális támogatások – tizenegy konkrét szabályozási javaslatot tesz. A kezdeményezők megjelölik a megfelelő jogalapot, valamint a javasolt jogszabály típusát. A kezdeményezés tehát nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely a kisebbségi jogokat az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja. 

A papíron leadott aláírásokat még összesítik, így valószínűleg a végleges aláírásszám sokkal nagyobb lesz. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság jogszabály-módosítást kezdeményezzen az Európai Parlamentnél, egymillió érvényes szignó összegyűjtése szükséges az uniós tagállamok egynegyedében, vagyis hét országban.

Végül kilenc ország, Dánia, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Románia lépte át a meghatározott aláírási kvótát.

Magyarországról több mint 600 ezren támogatták az akciót, legutolsóként Szlovénia ugrotta meg a kívánt szintet, valószínűleg jórészt az ottani magyar kisebbség tagjainak aláírásaival. 

A Minority SafePack nyolc évre visszatekintő történetében ez az első vitathatatlanul sikeres mérföldkő. A kezdeményezést ugyanis első körben elutasította az Európai Bizottság, azzal érvelve, hogy a kisebbségvédelem nem tartozik hatáskörébe, tehát jogszabály-módosítást sem tudna kezdeményezni az ügyben. De még tavaly sem tűnt úgy, hogy révbe érne a dolog, mert akkor meg Románia alkotmányára hivatkozva megtámadta a beadványt az Európai Unió luxemburgi bíróságán. Beavatkozó félként Szlovákia is belépett a perbe. Az uniós bíróság végül megsemmisítette az Európai Bizottság elutasítását, így nyílhatott meg az út a SafePack előtt.

A 2007-es lisszaboni szerződés megalkotása óta létező polgári kezdeményezést eleinte nem sokra tartották. Akkor a köztudatban mint felesleges uniós érdekérvényesítő eszköz létezett,

sokan tartották úgy, hogy nincs is olyan ügy, ami mellett elegendő ember egységesen kiállna a tagállamok negyedében, ráadásul meglehetősen szűk időintervallum alatt.

Igaz, akkoriban még nem volt annyira meghatározó a szerepük a véleményformálásban és a nyilvánosságban az internetes közösségi felületeknek. Valójában ezek berobbanásával jött el az ideje a polgári kezdeményezésnek. Ma közel tucatnyi akció fut, az Európai Bizottság honlapján többek között olyan, kissé homályos célú kampányokról is lehet olvasni, mint „Több Európát”,  „Egy közülünk”, „Állítsuk meg a szélsőségességet”. A legutóbbi sikeres akció egyébként a glifozát gyomirtó szer betiltásáért zajlott 2017-ben, így az uniónak törvénymódosítást kell kezdeményeznie az ügyben. Az persze más kérdés, hogy az aláírók az azonnali betiltás mellett kampányoltak. Szintén furcsa színben tűnhet fel ez az uniós eszköz, ha azt vesszük, hogy az Európai Tanács pont az aláírások leadása után egy hónappal határozta el, hogy a glifozát használatát még 2022-ig engedélyezi.