A Kovászna megyében született, most 36 esztendős férfi kommunikáció szakon végzett, és már vizsgadolgozatában jelezte az érdeklődése irányát: arról értekezett, milyen Románia és a románok megjelenése az erdélyi magyar nyelvű sajtóban. Később ő lett a Székelyföldön „elnyomott” románok önkéntes szószólója, és nagy valószínűséggel a bukaresti titkosszolgálat ügynöke is.
Utóbbira az is bizonyíték, hogy egymaga annyit publikál a blogján, mint máshol egy egész szerkesztőség. Mintha mindenütt ott lenne, pontosan dokumentál minden egyes „románellenes” gesztust – ha felavatnak valahogy egy magyar nyelvű emléktáblát Székelyföld egyik szegletében, másnap pedig egy mosdó feliratot tesznek ki a másikban egy önkormányzati épületben, mindkét helyről megy a blogger feljelentése a bíróságra.
A férfi családja a nyolcvanas években, a Ceausescu-féle iparosításkor került Moldvából Sepsiszentgyörgyre. Egyszerű munkásszülők gyerekeként született a székelyföldi településen, ott végzett (román nyelvű) középiskolát, aztán a brassói Transilvania Egyetem pszichológia és neveléstudományi karán diplomázott, majd 2011-ben mesterfokozatot szerzett kommunikációból és PR-ból.
Dan Tanasa saját bevallása szerint 2008 óta ír az „RMDSZ és a Magyar Polgári Párt által ellenőrzött helyi önkormányzatok vaskos visszaéléseiről”, amelyeket Hargita és Kovászna megye román lakosai ellen követnek el. Jó ideje nemcsak cikkeket, hanem feljelentéseket is szövegez, hogy megállítsa az említett megyékben azt az „etnikai tisztogatást, amelynek ki vannak téve a románok”.
Két éve büszkén idézte Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, aki egy helyi lapnak azt nyilatkozta: „egy vagy két ember a hivatalban gyakorlatilag csak azzal foglalkozik, hogy megválaszolja Dan Tanasa vagy más hasonlók kéréseit”. Lia Olguta Vasilescu korábbi szociáldemokrata szenátor szerint „ha Dan Tanasa nem lenne, akkor ki kellene találni”.
A feljelentéseket gyakran egy hangzatos nevű szervezet, a Civil Egyesület a Büszkeségért Európában (ADEC) nevében teszi meg. Ezt a román cégbíróság adatai szerint négyen alapították, a blogger az elnöke. Az egyesület célkitűzései között a román nemzetállam népszerűsítését, az alapvető emberi jogok védelmét nevezik meg, kiemelve, hogy utóbbiakat a román nyelvű román állampolgárok esetében tartják fontosnak, éljenek a határokon belül vagy a diaszpórában.
Különös, hogy a férfi évekig úgy védte a székelyföldi románok jogait, hogy ő Spanyolországban és Németországban élt. Ennek ellenére igen hatékonyan dolgozott: ha egy eldugott kis falu polgármestere kitűzte a székely lobogót, napokon belül ment a blogger által aláírt feljelentés a bíróságra a helyszínen készült fotókkal.
Munkáját elismerik Romániában: a Hargita–Kovászna megyei románok védelmében kifejtett bátorságáért a Voiculescu család alapítványa 50 ezer lejes (három és fél millió forintos) pénzjutalommal járó elismerésben részesítette, mellette megkapta a szabad sajtóért kifejtett Bátorság díjat, valamint a Hargita–Kovászna–Maros megyei románok civil fóruma elismerő oklevelét is. A blogger Voiculescu médiatermékeinek, így például az Antena 3 televízió nem éppen magyarbarátságáról híres beszélgető műsorainak is gyakori vendége.
Dan Tanasa professzionális módon használja ki azt a tényt, hogy a román törvények és szabályok sok esetben egymásnak ellentmondók, így a bíró kétféleképpen dönthet, és jellemzően a bloggernek ad igazat.
