Egy, a somorjai magyar közéletet jól ismerő helyi forrásunk szerint a csallóközi magyar közösséget több törésvonal is megosztja, egyrészt a magatehetetlen, céltalan magatartású MKP
és az erősödő, pénzpárti
Most–Híd etnikai vegyes párt, valamint az ezek közötti kényszerű választás. Emellett a lélekszámban csökkenő, elbizonytalanodó kisebbségi közösség egy egyre inkább regionális öntudatú felső-csallóközi szlováksággal is szembetalálja magát. Szerinte azonban két dolgot mindenképpen le kell szögezni. Egyrészt üdvözlendő az a komoly felelősségvállalás, amely a magyar kormány részéről megnyilvánul a Kárpát-medencei közösségek erkölcsi és anyagi támogatása terén. Hogy ne menjünk messzebbre, a somorjai Árpád-kori templom felújítását is hathatósan támogatta a Fidesz-kabinet. Másrészt viszont a kisebbségi magyar lobbicsoportok hamis képet közvetítenek Budapestnek a helyi közösségek helyzetéről, ezért a megítélt pénzek nem jól hasznosulnak, a támogatásnak „kevés látszatja van” – mondta forrásunk.
A felvidéki magyar közéletben a másik, hasonlóan nagy hullámokat vető ügy az egyik gútai általános iskolának a nagyobbikba való beolvasztása. A nagyrészt magyarok lakta kisvárosban január 30-án döntött úgy néhány MKP-s és független honatya, valamint a szintén MKP-s polgármester, hogy szeptemberre egy tető alá szervezik a két intézményt, bevallva-bevallatlanul felborítva az etnikai arányokat. Az MKP vezetése hiába intette a helyieket, hogy nem ért egyet a lépéssel, a helyi akarat erősebb volt, az aláírásgyűjtés sem segített. Tegnapra azonban fordult a kocka, Horváth Árpád polgármester bejelentette, megvétózza a nemrég saját maga által is támogatott határozatot az iskola-összevonásról.
