Az a bizonyos kezdet itt meg úgy nézett ki, hogy Andy Vajna valami szórakozóhelyen kutyafuttában azt kérte Mészáros Mártától, hogy mondjon egy számot. Ez a jelenet akár Türkmenisztánban is játszódhatott volna, de esetünkben a végeredmény tényleg visz mindent.
Az Aurora Borealis – Északi fény című film ugyanis káprázatos. Katartikus. A mozi aranykorát idézi. Mélyen megrendítő. Az egyik főszereplő Törőcsik Mari. Hogy ő zseniális, az evidencia. De mindenki remekel, amit pedig Törőcsik Franciska művel a „fiatal Törőcsik Mariként”, az egyszerűen hátborzongató. Máris óriási színésznő, csodaszép jövő előtt. Az azonos című könyvet (Athenaeum Kiadó, 2017) nehéz magára hagyni. A kötet a film forgatókönyvét társíróként jegyző Pataki Éva ötlete és munkája. Annyi történt csupán, hogy a forgatási rituálékból kiindulva leültette Mészáros Mártát és Törőcsik Marit, hogy beszélgessenek. Aztán persze nyilván szerkesztett egy jókorát (önmagát szép alázattal szinte láthatatlanná téve), de a két nagyasszony diskurzusa alapjáraton mindent visz. Jancsóról és Maár Gyuláról, oroszokról, lengyelekről és magyarokról, színházról és filmről, gyerekkorról és szülőkről, a huszadik századról. Tragédiákról és komédiákról. Végső soron magáról a létezésről.
