Repülőstart

A semmiből nőttek ki azok a hazai vállalkozások, amelyek ma emberek tízmillióit szolgálják ki. Az innovatív mikrovállalkozásként indult cégek közül már több világszinten is piacvezetővé tudott válni. Sikereiken fölbuzdulva egyre több magyar fiatal mer előállni olyan ötlettel, amely bár merésznek tűnik, hatalmas eredményt hozhat.

Egyre gyakrabban hallani hazánkban a startup szót, ami nem jelent mást, mint azokat az ötletalapú fiatal vállalkozásokat, amelyek hatalmas növekedési potenciállal rendelkeznek, ugrásra készen állnak a startvonalnál. Amikor pedig működni kezdenek, szinte pillanatok alatt nagy eredményt érnek el, a nemzetközi mezőnyben is sikeresek. Ma már a közösségi irodák, egyetemi ötletversenyek is ontják magukból azokat a fiatalokat, akik képesek lehetnek ilyen vállalkozásokat létrehozni. Talán ezért is emlegetik hazánkat Kelet-Közép-Európa startupközpontjaként. Az első ilyen vállalkozások gyakorlatilag a semmiből nőttek ki hazánkban.

Az egyik ilyen cég a Ustream, segítségével a világhálón keresztül bárki bármilyen eseményt élőben oszthat meg több millió nézővel. Jó példa erre a NASA Curiosity Mars-szondájának landolása, amelyet 3,2 millió ember követhetett nyomon. Ugyanez a fejlesztés teszi lehetővé például azt, hogy bárki élőben nézhesse annak a dolmányos varjúnak a mindennapjait, amely azzal került be a hírekbe, hogy a fővárosi Erzsébet hídnál rakott fészket, és ott neveli fiókáit. A cég mára a világ egyik vezető online szolgáltatójává vált. Magánemberek, művészek, zenekarok, politikusok egyaránt használják, az általa kínált lehetőséggel még Barack Obama is élt választási kampányában. Annak ellenére, hogy az egész világon jelen van, központja továbbra is hazánkban van.

Mint Fehér Gyula társalapító, technológiai igazgató vázolja, ez azért van így, mert a vállalkozás teljes egészében itthon végzi a kutatási-fejlesztési munkát (ebbe beletartozik az ötletelés, tervezés, karbantartás és tesztelés is). Ám legnagyobb piacuk már az Egyesült Államok, amelyet Japán, majd a nagyobb nyugat-európai és ázsiai országok követnek. A Ustream csatornáin keresztül havonta 80 millióan tekintenek meg élő videókat, a felhasználók száma pedig rendkívül gyorsan növekszik. Indulása óta nézői már több mint kétmilliárd órányi tartalmat láttak csatornáin keresztül. Csak tavaly 400 millió órányi volt a növekmény. Fehér Gyula elmondta azt is, hogy bár korábban beszéltek róla amerikai cégtársaikkal, váltson-e országot a vállalkozás, arra jutottak, hogy Magyarország jó terep számukra. A feltételek és a szürkeállomány adott ahhoz, hogy állják a versenyt a nagy amerikai cégekkel.

Ugyancsak hazai innovatív mikrovállalkozásként indult a 2003-ban alapított LogMeIn, amelynek fő terméke egy olyan szoftver, amely lehetővé teszi, hogy számítógépek vagy telefonok böngészőiből távoli számítógépekre lehessen bejelentkezni. Segítségével az ember akár okostelefonja kijelzőjén is megjelenítheti otthoni vagy munkahelyi komputerét, illetve annak monitorját. Azon keresztül pedig magát a gépet is használni tudja. A cég ilyen és ehhez hasonló szolgáltatásait ma már 20 millióan használják világszerte, összesen mintegy 125 millió eszközön, számítógépen vagy okostelefonon. A nemzetközi terjeszkedés ellenére ennek a vállalkozásnak is itthon van a fejlesztési központja, mintegy 250 embernek adva munkát. Így van ez annak ellenére, hogy a vállalkozás üzleti és szakmai sikereire nagyon hamar felfigyeltek a tengerentúli befektetők. Főhadiszállása – leszámítva a fejlesztést – ekkor került át Budapestről Bostonba. Ma már Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában is van központja.

A harmadik neves magyar startup a mostanság sokat emlegetett Prezi. E cég nemzetközi hírnevét annak az internetes prezentációkészítő szoftvernek köszönheti, amely a Microsoft Powerpoint programjának lett a legfőbb konkurense. Az ötödik születésnapját a múlt hónapban ünneplő vállalkozás alkalmazásának világszerte több mint 40 millió felhasználója van, hazánkban mégsem emiatt lett ismert széles közben. Erre inkább az adott okot, hogy egyik alapítóját, Árvai Pétert márciusban fogadta a Fehér Házban Barack Obama. A találkozásra azért került sor, mert a Prezi négy év alatt 100 millió dollár értékben ad hozzáférést programjához azoknak a szegény amerikai iskoláknak, amelyek amúgy nem tudnának szoftvereket venni a diákjaiknak. Erre a hírre már hazánkban is sokan fölkapták a fejüket, ahogyan arra is, hogy a múlt héten a Szilícium-völgyben az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosóval találkozott a cégvezető. Beszélgetésükre olyan vacsorán került sor, amelyre Barroso tizenhárom cégalapítót és befektetőt hívott össze annak érdekében, hogy tájékozódjon a startupközösségről, a fejlesztői szektor kihívásairól.

Jó ideje jelen van már a Prezi az amerikai piacon, mellette pedig a világ 190 országában, ám fejlesztési központja – hasonlóan a többi magyar startuphoz – továbbra is hazánkban található.

– Az alapítók, amikor hozzáfogtak a cég kiépítéséhez, egyfajta fogadalmat tettek. Azt mondták, megmutatják, itthonról is el lehet érni világsikert – mondja Faix Csaba, a Prezi kommunikációért felelős vezetője. Hozzáteszi, hogy bár a vállalkozásnak több helyütt, így San Franciscóban is van irodája, alapítói úgy gondolják, Budapest fejlesztési helyszínként versenyképesebb a külföldi városoknál. Emiatt eszükbe sem jut máshova költöztetni központjukat. Ennek oka pedig nem az, hogy itt olcsóbb a munkaerő. – Most is 80 mérnököt keresünk, egy részüket pedig mindenképpen külföldről vesszük föl. Az pedig magától értetődik, hogy amikor mondjuk egy német szakemberért versengünk, a Google és a Facebook elől kell elhalásznunk, ami a bérekben is tükröződik. Ugyanígy meg kell fizetnünk a hazai szakembereket is, a legjobb mérnökökre ugyanis külföldön is nagy a kereslet.

Roppant egyszerű oka van annak, hogy a Prezi külföldi szakembereket is felvesz a magyar mérnökök mellé: úgy tapasztalják, hogy amikor fölvetődik egy probléma, azt mindenki kicsit más szempontból vizsgálja. Ez azért van így, mert élete során más gondokkal szembesült egy amerikai mérnök, mással egy távol-keleti, mással egy észak- és egy dél-európai. Ezek a látásmódbeli különbségek pedig csapatmunkában nagyon sokat számítanak. Főleg akkor, amikor gyorsan kell megoldást találni valamire.

Ez utóbbi mindennél fontosabb az innovatív mikrovállalkozásból kinőtt kezdeményezéseknek. Muszáj, hogy nagy cégként is villámgyorsan tudjanak dönteni, cselekedni. Például ha a Prezinél kijelölnek egy új fejlesztési irányt, de hó végére rájönnek, hogy a felhasználóknak mégsem arra van szükségük, azonnal váltanak. Arról szó sem lehet, hogy hosszú hetek teljenek el a stratégia áttervezésével, kidolgozásával.

Ezek az alapelvek a napjainkban szárnyukat próbáló startupoknak is fontosak, ezt tapasztalja Dehelán Gábor, a Thehub közösségi iroda vezetője, társalapítója is. Irodájuk, amelybe friss ötletekkel toppannak be az ilyen cégek indítását tervező fiatalok, a fővárosban található, a Liszt Ferenc térhez közel. Amikor belép hozzájuk az ember, és fölmegy az emeletre, kis csoportokban ülve látja az ötletükön agyalókat. Az irodába általában csapatban érkeznek az ötletgazdák, az a ritkább, amikor valaki egyedül, partnereket keresve tér be hozzájuk.

Ilyen formában működő közösségi irodák még nem léteztek a ma már befutott innovatív mikrovállalkozások indulásakor, ezek alapjait az ő sikerükön felbuzdult fiatalok, illetve mentoraik teremtették meg. Emellett ma már államilag támogatott inkubátorházak is segítik az ilyen vállalkozások indulását.

De kik indulnak ma ilyen alapokról? A Thehub közösségi irodájából például tavaly év végén nőtte ki magát a Statzup névre hallgató startup. Az általa fejlesztett játéknak egy héttel az indulása után már kilencezer felhasználója volt, és rögtön akadt három szponzora is. Mint Varga Tamás ötletgazdától megtudtuk, ez a három támogató az első percben látott fantáziát a munkában. Az akkor négy, ma már tízfős vállalkozás egy úgynevezett fantasy futballbajnokságra építette ötletét. Lényege, hogy a program a magyar futballbajnokságot méri videoelemzéses módszerrel, majd ennek alapján statisztikát készít. Az ezt ismerő játékosok egy adott büdzséből összevásárolhatnak egy tetszőleges futballcsapatot az NB I-ből, majd az alapján, hogyan teljesítenek a játékosok a pályán, pontokat kapnak, ezáltal pedig versenyezhetnek a többi játékossal.

Ötletük már az indulás időpontjára a Magyar Labdarúgó-szövetség hivatalos játékává nőtte ki magát, nemrég pedig olyan szakmai befektetőt is találtak, aki 60 millió forinttal támogatta fejlesztésüket. Ez tette lehetővé a hosszú távra történő tervezést. A csapat most a labdarúgó-világbajnokságra készül, illetve arra, hogy június elején a nemzetközi piacra is kilép. Varga Tamás arra számít, hogy nagyjából egymillió felhasználójuk lesz.

A nagy lehetőségeket magukban rejtő kezdeményezések ma már korántsem egyediek, az egyetemi versenyeken tucatszámra születnek jobbnál jobb ötletek.

– Hét éve foglalkozom oktatással, számtalan egyetemi ötletversenyt kezdeményeztem az utóbbi években, meglehetősen jó eredményekkel. Tavaly hat versenyt rendeztünk, az idén pedig tizenkettőt tervezünk itthon és egyet Kolozsváron – mondja Turcsán Tamás startuptanácsadó. Hozzáteszi: bár sokan azt gondolják, hogy a startupok közé csak internetes cégek tartoznak, olyanok is vannak, amelyek egészségüggyel, biotechnológiával, robotikával, környezetgazdálkodással vagy éppen energetikával foglalkoznak. Van például olyan kezdeményezés, amely itthon, az egyik egyetemi hackathon-in-a-box (kreatívötlet-gyár) ötletversenyen indult útjára, kitalálói pedig már Hollandiába és Angliába is eljutottak vele. E fejlesztés célja az, hogy létrehozzanak egy olyan speciális zuhanyrózsát, amelynek használatával öt liter vízzel tökéletesen le lehet tusolni. Erre vonatkozó tervével a csapat már meg is nyert egy zöld fejlesztésekre koncentráló uniós versenyt.

Ötletversenyeket nem csak az egyetemeken tartanak. Két hete például a vállalkozó kedvű fiatalokat összefogó pécsi Entrepreneurship Club is szervezett ilyen rendezvényt. Ezen tűnt föl Herr Dávid, aki azzal kezdte ötletének bemutatását, hogy közölte, édesapja kardiológus. Ezen a kijelentésen először mosolygott a közönség, pedig valóban volt jelentősége. Dávid kezdeményezése ugyanis erősen kötődik a szívveréshez.

– Szeretek futni, és mindig zenére kocogok, hegyeken fölfelé, völgyeken lefelé haladva barangolom be Pécset. Ehhez egy mp3-as lejátszót használok, arra töltöm rá ömlesztve a zeneszámokat. De gyakran előfordul, hogy amikor hegyre föl futok, olyan zene kezdődik, amelyik nem illik ahhoz a teljesítményhez, amelyet akkor nyújtanom kellene. Ilyenkor léptetnem kell egy-két számot, kiesek a ritmusból. Emiatt jutott eszembe az, hogy létre kellene hozni egy olyan eszközt, amely az emberek pulzusát figyelve változtatja a zeneszámokat is – magyarázza ötletét Dávid. Az általa kigondolt eszközre valószínűleg hatalmas igény lenne: Pécsett is naponta látni olyan futókat, akik eleve az okostelefonra csatlakoztatott műszerrel mérik pulzusukat, de ugyanezt láthatja bárki, aki kimegy futni Budapesten a Margitszigetre. Ilyen eszközök ugyanis léteznek, olyat viszont még senki nem fejlesztett ki, amely a sportoló pulzusából kiindulva következtet az állapotára, majd ahhoz igazítja a futáshoz passzoló zenét. Pedig ezek a kellékek élsportolók felkészülésekor is nagyon hasznosak lennének.

Ugyancsak a pécsi ötletversenyen állt elő felvetésével Kondás Kata. Mivel a busz- és vasúti közlekedés menetrendje nincs „összefésülve”, nagyon bonyolult kideríteni, hogy hosszabb úton milyen közlekedési eszközt érdemes használni. Ha viszont ezeket az adatokat egy rendszerben lehetne kezelni, ahhoz pedig hozzávenni a telekocsis utazás által nyújtott lehetőségeket is, mindenki könnyebb szívvel kelhetne útra. Ilyen összetett rendszer még külföldön sem működik. Kondás Kata elgondolásának megismerése arra is jó, hogy az ember megértse, nem kell feltétlenül egyedi és új ötlet ahhoz, hogy egy kezdeményezés akár világsikerré válhasson. A közlekedési menetrendek egybedolgozásának ötlete ugyanis időről időre fölvetődik az ötletversenyeken, de megvalósítani még senki sem tudta. A lényeg az, hogy nemcsak jó ötletre van szükség, hanem arra is, hogy másokat megelőzve megvalósítsuk.