Szintén sok helyen próbálják földművelésre tanítani a szegénységben élőket, és ezt több nemzetközi szervezet is támogatja. A magyarországiaknak nehéz megértetniük a segítőkész hollandokkal, hogy a vetőkrumpli kiosztása előtt mindenkivel papírt kell aláíratni, hogy tudomásul veszi, a szaporítóanyag súlyos betegséget okozó vegyszerrel van bevonva, ezért nem lehet megenni. Mint ahogyan azt is, hogy felesleges karfiol-, póréhagyma-, cukkini- és hónaposretek-magokat küldeni, mert már a tavalyit sem vetették el, vagy ha termettek is az előző években ezek a zöldségek, nem ették meg, mert nem ismerték őket. Ugyanez a helyzet az óvodai, iskolai főzelékfélékkel is. Pont azok a gyerekek nem eszik meg, akiknek a legnagyobb szükségük lenne minőségi táplálékra. A többi meg azért turkál, mert bébiételeken, pizzán és sült krumplin nőtt fel, és életében nem látott guruló borsószemet.
A The National Survey of Children’s Health nevű, gyermekeket segítő nemzetközi szervezet a magyarok kövérségéről szóló hír kapcsán kutatási anyagban is összesítette, hogy „a Magyarországon is tapasztalható faktorok szerint a túlsúly és elhízás magas aránya szorosan összefügg több szociális tényezővel is. Az elszegényedési spirál fokozott jelenléte, a rossz megélhetési és iskolázottsági viszonyok, a nehezebb megélhetési körülmények miatti kilátástalanság, a depresszió, valamint az, hogy az egészséges táplálkozás és életmód szükségszerűen sokadlagos tényező legyen a mindennapos boldogulás során, mind-mind összetevői annak a komplex képnek, ha egy társadalomban fokozottan tapasztalható az elhízottak és túlsúlyosak aránya.”
A híres szociálpszichológus Leon Festinger szerint a szociális összehasonlítás, amely föltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy adott társadalomban megtaláljuk a helyünket, és alkalmazkodjunk az elvárt normákhoz, a többi egészségpszichológiai jellemzővel együtt meghatározó az egészségtudatos életvezetés szempontjából. Úgy látja, hogy az úgynevezett ellenséges attitűd, amely jelen van a magyar társadalomban is, és amelyet a társadalmi sikertelenség, az életeseményekhez való negatív hozzáállás hoz létre, a harag, az idegenkedés, a gyűlölet, rendkívül káros az egészségre. Kapcsolódik az elhízáshoz, nemcsak azért, mert ez a fajta beállítódás egy sereg neurológiai, hormonális és biokémiai elváltozást is okoz, hanem azért is, mert az ilyen személy az egész emberi közösséggel szemben ellenséges, nem fogadja el például a dohányzással vagy a testsúlykontrollal kapcsolatos tanácsokat.
Túry Ferenc professzor ehhez még azt is hozzáteszi, hogy a túlsúly kommunikációs üzenetet is hordoz, a nem vállalható érzések közvetítésére alkalmas eszköz lehet. A konfliktusmegoldás, a stresszleküzdő készségek csökevényesek maradnak, az érzelemkifejezés a testen belül marad, így a nyílt konfrontáció elkerülhető. Ugyanakkor a saját agresszivitás elleni védekezés egyik formája is lehet az elhízás: ilyenkor a személy az indulatait nyeli le. A kövér test lehet védekezés akár a szexualitás, akár az élet kihívásai ellen is.
Sok reményre nincs okunk, paradox módon a GDP emelkedése is tömeges elhízáshoz vezet a nyugati életmód elterjedése miatt. Sokan azt várják, hogy a sovány afrikai szegények hamarosan kövér afrikai szegények lesznek. Ezt támasztja alá, hogy a világon a hízási „ranglistát” Mexikó vezeti, majd a Dél-afrikai Köztársaság és Brazília következik a sorban.
Kopp Mária orvos, pszichológus egy tanulmányában az obesitas és a korai halálozás összefüggését abból a szempontból is vizsgálta, hogy az ideálisnak mondott testképtől való eltérés depressziót okoz, az pedig passzivitást, mozgáshiányt. A magyarok egyébként átlagosan másfél órát sportolnak hetente, csak remélhetjük, hogy ez az adat igaz, és a valóság nem rosszabb ennél. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének vezetője így foglalja össze a magyar elhízási képet:
– a nők kövérebbek, mint a férfiak;
– a túlsúly az életkorral nő, majd időskorban csökken;
– a túlsúly etnikai meghatározottsággal is bír (például az USA-ban a feketék között több az elhízott, mint a fehérek között);
– az alacsony szocioökonómiai státusú nők kövérebbek, mint a magasabb státusúak;
– a házas férfiak kövérebbek, mint a nőtlenek;
– a többgyermekes anyák kövérebbek, mint a gyermektelenek;
– a falusiak kövérebbek, mint a városiak.
További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.