A fenék tíz százaléka

Szlávy Eszter a sebészorvosi karriert függesztette fel két évre a rúdtáncolás kedvéért.

Szlávy Eszter doktornő egy 45 milliméter átmérőjű, négy méter magas rúdon számomra elképesztő dolgokat művel: két kézzel tartva magát zászlóként kezdi, majd lábát átvetve a rúdon kapaszkodik, s lefelé lógva tartja meg táncostársát. Mindezt számtalan akrobatikus elem követi, majd leszaltózik a rúdról, s újra felpattan rá. És mindezt úgy, hogy különösebb erőkifejtés nem tükröződik az arcán, sőt néha még mosolyog is.

Az édesapja vívóedző, Eszter már ötéves korától szertornázott, így érthető, hogy sokáig artista szeretett volna lenni. Aztán színésznő S ez az ábránd sok évig tartotta magát. Gimnáziumban már az körvonalazódott, hogy az egészségügyben képzelné el magát. Az utolsó két évben nyaranta segédápolóként dolgozott a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézetben és Baleseti Központban.

Érettségit követően egy évig Olaszországban, egy milánói családnál bébiszitterkedett, majd idehaza a Pető Intézet konduktortanulója lett. Aztán az orvosi egyetemre jelentkezett, s már az elején tudta, hogy sebész akar lenni. Az általános orvosi karon végezve fiatal diplomásként a Fiumei úti baleseti intézetben helyezkedett el, majd letöltötte az ortopéd-traumatológiai szakvizsga előtti hatéves képzési időt
Közben azért történt valami.

– A traumatológiai munka, a többnyire baleseti sérültek ellátása nagyon nehéz munka, kiszívta az embert, ezért mentálisan is szükségem volt arra, hogy valami mást csináljak. Huszonegy éves koromban abbahagytam a szertornázást, műugrást, vívást, az aerobikórák nem vonzottak, és nem akartam sem fogyni, sem izmosodni. 2012-ben egy ismerőm mesélte, hogy elkezdett rúdtáncolni. Annyira lelkes volt, hogy befészkelt a fejembe, lehet, ez a sport lekötne. Lementem egy órára, s ott ragadtam – meséli Szlávy Eszter.

Az első évben fanatikusan edzett, aztán érezte, hogy kicsit megrekedt, végül mégis elcsábította a versenyzés. Kiderült az is, hogy a munkahelyen nem súgtak össze a háta mögött, elfogadták annak ellenére, hogy sokan a rúdtáncot a sztriptízbárokból ismerik, egyre kevesebben azonosítják az erotikus műfajjal. A rúdtáncban az utóbbi évtizedekben két irányzat alakult ki: a pole dance, amely akrobatikus elemeket tartalmaz érzéki táncmozdulatokkal színesítve, míg az úgynevezett pole fitness sokkal inkább az akrobatikáról szól, és inkább az erőelemekre helyezi a hangsúlyt. Mindkettő műveléséhez jelentős fizikai erőre, rugalmasságra és állóképességre van szükség. A sportszintű rúdtáncban az előadó atletikus mozdulatokat hajt végre: felmászik a rúdra, pörgéseket végez, és erőelemeket mutat be. A felsőtest és a törzs jelentős fizikai ereje elengedhetetlen feltétel, ami kitartó, kemény edzést igényel.

Szlávy Eszter nem mondta el mindenkinek, hogy mit sportol, de a Facebookról kiderült, amikor egy-egy sikeresen véghezvitt új elemet felrakott. Talán maga is furcsállta, de senkitől sem kapott elmarasztaló megjegyzéseket. Aki a rúdtáncot választja, csak szintenként léphet feljebb tudásában. És minél magasabb szintre jut, annál nagyobb fizikai erőre és rugalmasságra van szükség az egyre nehezebb, komplexebb gyakorlatok végrehajtásához.

A világ számos országában rendeznek amatőr- és profi bajnokságot a sportágban. Eszter pedig nyerni akart, ezért másfél évvel ezelőtt két év fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától, majd elkezdett felkészülni a nemzetközi megméretésre. Duóban gyakorolt, ám a tavaly szeptemberi Európa-bajnokság előtt a partnere visszalépett. Összeállt egy tanítványával, mindössze három hetük maradt összecsiszolni a számukat. Végül a páros, Szlávy Eszter és Tanczer Katalin megnyerte a prágai Európa-bajnokságot, decemberben pedig az ugyancsak prágai világbajnokságot. Tenyérrel, talppal, a térd és a könyök hajlataival tartják meg magukat.

A duóban mindkettejüknek nagyjából ugyanazt meg kell csinálniuk, nem lehet, hogy az egyik az erőember, megtartva a másikat, aki akrobatikusabb, hajlékonyabb. Az erotikus mozdulatok tilosak, kifejezetten bünteti a zsűri. Megszabott a ruha mérete is, a fenekük tizede látszódhat. Míg a traumatológiai orvos fizetése biztos jövedelem, a rúdtáncos-válogatók, -versenyek viszik a pénzt. Ezért a két lány Budapesten rúdtánciskolát nyitott, vállalati rendezvényekre is hívják őket. Megtudom, hogy a rúdtánc nemcsak növeli a testi erőnlétet, javítja a testtartást, mozgáskoordinációt, s hajlékonyabbá tesz, de a tükör előtti gyakorlás miatt önbizalmat is ad. A legfiatalabb tanítványuk kilencéves, míg a legidősebb ötvenen felüli, a legtöbb e sport iránt érdeklődő viszont egyetemista korú.

Szlávy Eszter számára a mindennapos mozgást a napi 3 x 75 perces óra jelenti, kevés ideje és energiája marad a saját dolgaira, például a következő londoni világbajnokságra való felkészülésre. A rúdtáncban ugyanis – az ökölvíváshoz hasonlóan – több világszervezet is van, emiatt változhatnak a kötelező elemek a koreográfiában. A versenyzőket a következők szerint pontozzák: technika, kivitelezés, átkötés, eredetiség, rugalmasság és stílus. Ugyanúgy, mint a műkorcsolyában, a rúdtáncbajnokságon is vannak kötelező elemek, amelyeket a versenyzőknek be kell mutatniuk, és szabadon választható gyakorlatok, ahol az indulók elengedhetik fantáziájukat. Egy gyakorlat nagyjából négy perc. Zenére végzik, a pontozás pedig úgy zajlik, mint a jégtáncban: értékelik a technikai elemeket és a művészeti hatást is. A londoni viadalnak nagyon szigorú szabályai vannak: tizenegy kötelező elemet kell beiktatni a gyakorlatba, meghatározzák, hogy hány erőelem, hány hajlékonysági elem és forgás legyen.

– A felkészülési időszak aszkéta életmódot kíván?
– Erre én rossz példa vagyok, hiszen „borzalmasan” táplálkozom: csokit, chipset, cukrot, hamburgert, azaz leginkább szénhidrátot eszem. Szerencsés az alkatom, képtelen lennék fogyókúrázni. Amit megkívánok, azt meg is eszem. Társaságban néha csak szégyenlősségből kérek salátát, hogy ne ütközzenek meg azon, mit és mennyit eszem. De elárulom, a salátától éhes maradok.

Elemzi a nemzetközi sztárok, az oroszok, ukránok, angolok, amerikaiak produkcióit. Roppant nehéz kompozíciókat csinálnak, sokszor lehetetlennek tűnik egy-egy hasonló nívójú bemutatkozás.
A versenyeken gyakran nem az számít, ki mit tud, hanem, hogy hogyan adja elő.

Ez az év az orvosi hivatását tekintve vízválasztó. A világbajnokság után ugyanis ortopéd-traumatológus szakvizsga vár rá, aztán, mivel december 31-én lejár a fizetés nélküli szabadsága, azt is el kell döntenie, hogy sebészorvosként hol folytatja. Szakrendelőben, fekvőbeteg-ellátásban, akut traumás vagy elektív ortopéd vonalon. És ha még mindez nem elég, van még ezen kívül is hobbija. Selyemakrobata és karikalégtornász.

Cél az olimpia. A rúdtánc valószínűleg az 1920-as években alakult ki, amikor az utazó cirkuszok show-táncosai a cirkuszi sátor tartórúdját használták előadásuk kellékeként. Az 1950-es években hódított teret bárokban, klubokban, szórakoztató műsorok részeként. Napjainkban igen elterjedt edzésforma világszerte, mivel nagy hangsúlyt helyez az általános erőnlétre és állóképességre. Mi sem bizonyítja jobban a rúdtánc sportértékét, mint az, hogy egyre több férfi kezdi el művelni ezt a sportágat. Világszerte számtalan amatőr- és profi bajnokságot rendeznek a műfajban. A nemzetközi rúdtáncszövetség célja, hogy a sportág mielőbb olimpiai versenyszámmá váljon.

További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.