Ezen a héten is izgalmas témákat dolgozunk fel a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjában. Keresse szombaton a Magyar Nemzetet és benne a mellékletet az újságárusoknál.
Helyben maradva vagy kiszakítva jobbak az esélyek?
Nincsenek Magyarországon hivatalos adatok arról, hogy a mélyszegénységben élők milyen eséllyel léphetnek feljebb a társadalmi ranglétrán. A Buzna Viktornak nyilatkozó ifjúságszociológus állítja, a nehéz sorsú gyerekek helyzete kilátástalan, mivel az iskolarendszer képtelen ellátni feladatát. Az Egyesült Államokban közben áttörést hozott a témában egy kutatás, a kérdés a következő választási kampány fő témája lehet.
Hányan kerültek föl a tiszta, szabad levegőre, a szabad gondolkodás világába, hogy hírt vigyenek a lent maradtak életéről? Talán senki. Ahogy a béres szava elakad a birtokos előtt, és csak karját lebbenti, ha lebbenti, azonmód a társadalmi rétegek is csak dadogva és különböző váll- és ökölmozdulatokkal tudnak egymással valamit érthetően közölni. Nagy ritkán előfordult, hogy a pusztáról valaki felsőbb szellemi körbe emelkedett; a puszta szelleméből semmit sem vitt magával. Nem is vihetett – Illyés Gyula ír így a magyar társadalom átjárhatóságáról a Puszták népe című önéletrajzi szociográfiájában. Az 1930-as évek Magyarországának szegénységével foglalkozó mű sorait olvasva jogosan tesszük fel a kérdést: jobb-e a helyzet most, nyolcvan évvel Illyés kora után?
Az olyan unalomig ismételt hívószavak, mint a romaintegráció, szegregáció vagy felzárkóztatás arra utalnak, hogy a kérdéskör kitartóan tematizálja a közvéleményt. Miközben a szegénysorba született emberek kitörési lehetőségeit biztosító társadalmi mobilitást nemcsak meglépni nehéz, de még kutatni is.
N. Kollár Katalin a Pszichológia pedagógusoknak című egyetemi tankönyvben veszi sorra a társadalmi mobilitás korlátait. A problémák a nyelvi nehézségekkel kezdődnek: az iskolázatlanabb szülők gyermekei ugyanis nem rendelkeznek társaikhoz hasonló nyelvi készségekkel, melyeket azonban az iskola már tanulmányaik kezdetekor minősít. A Szegedi Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének kutatói a hetvenes években foglalkoztak a készségek és képességek kutatásával. 1976-ban kiadott elemzésük szerint az aluliskolázott szülők gyermekeinél jelentkező „nyelvi deficit” kimutatható hatással van továbbtanulási esélyeikre.