A nemzet és a baloldal eszméje valaha egyetlen gyökérzetből hajtott ki, és történelmileg alig érzékelhetően rövid idő választja el egymástól a történelmi színre lépésüket. A francia forradalom napjaiban a Marseille-ből Párizsba vonuló önkéntesek nem csupán egy harcra hívó, lázadó dallamot vittek magukkal, hanem egy új eszmét is – a nemzeti gondolat eszméjét. Itt született meg a modern nemzeteszme s az a modern republikánus patriotizmus, amely a francia forradalom nagy vívmánya volt. Ezzel egy időben egy szegényes szobában – ugyancsak Párizsban – valaki egy másik jelszót is papírra vetett. Marat, a radikális forradalmár kiáltotta világgá a maga igazságát: „A szegényeknek nincs hazájuk.”
Az elkövetkező két évszázad történéseit követhetjük ezután nyomon, amikor – a szerző szerint – Európa, sőt a világ más tájainak történelmét mélyen befolyásolta a nemzet és a baloldal közötti mesterkélt és hamis alternatívaképzés, ami számos történelmi konfliktusnak volt gerjesztője, de egyúttal a napjainkig húzódó tartós gyűlölködésnek is. Más esetekben azonban tanúi lehetünk ezek sikeres feloldásának és meghaladásának. A könyv erre számos példával szolgál.
Ezek közül csak egy József Attila szintézise, amely a szocialisztikus szolidaritás és a republikánus patriotizmus eszméjét szerves egységbe rendezte – ezt olvashatjuk a Hazám című versben. Nagy költőnk ebben végigtekintette a társadalom osztályainak helyzetét, a munkást, a parasztot, a kivándorlót és mindazokat, akik a szociális eszme igazát hordozták, szintézise pedig a „s mégis, magyarnak számkivetve”, valamint az „édes Hazám, fogadj szivedbe, hadd legyek hűséges fiad!” sorokban csúcsosodik ki. Csak egyetérthetünk a szerzővel, aki azt írja, ezzel fogalmazódott meg az a történelmi feladat, amely még napjainkban is időszerű az érintett politikai erők és politikai környezetük számára. Pataki Ferenc könyvének elemzései, példái ehhez az intellektuális feladathoz nyújtanak sorvezetőt.
(Pataki Ferenc: Nemzet és baloldal. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015. Ára: 3400 forint.)
