Grafológia: szemfényvesztés vagy tudomány?

A véleménye már nem vehető bizonyítékként figyelembe. Akkor eddig miért volt másképp?

– Eddig ugyanúgy működhettünk, mint más szakterület szakértői: szakvéleményeink bizonyítékként voltak értékelhetők. A speciális szaktudásunkat a kézírás készítőjének személyiségműködését feltáró kérdések kapcsán vette igénybe a kirendelő hatóság – válaszolja eddigi feladatukat firtató kérdésünkre Szőllőssy-Csoma Enikő grafológus és igazságügyi írásszakértő. – Gyakori volt, hogy a névtelen levelek íróit a grafológusok munkája nyomán alkotott személyiségprofil alapján tudta behatárolni a hatóság. Fontos kiemelni, hogy ilyen helyzetekben ez az egyetlen és mással nem pótolható lehetőség az adott személyiség megismerésére.

Az íráselemző kifejtette: a grafológia olyan módszeregyüttes, amely a kézírás vizsgálatát mérésekre, speciális tesztek eredményeire alapozza, ezt pedig pszichológiai háttértudás birtokában teszi. Az írás alapján végzett személyiségelemzés eredményei döntően egybecsengenek más szakmai területekéivel. A grafológusok nem intuitív módon dolgoznak, hanem az írás sajátosságainak feltárása mellett műszeres vonalvizsgálatokat és méréseket is végeznek az írásmintákon, ezért adataik szerinte objektívek.

Hazánkban tavalyelőttig államilag elismert keretek között volt tanulható a grafológia, a tanfolyamok az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő közép- és emelt szintű képzési formákban zajlottak. Emellett tudományegyetemi képzéseken, mellékmodulként, jelenleg is oktatnak kézírásvizsgálatot. Ezeken a kurzusokon grafológusok, illetve tudományos fokozattal rendelkező, pszichológusi végzettségű szakemberek (is) tanítanak.

– Az emberi személyiség annyira egyedi és különleges, hogy tökéletes feltárása, leírása jelenleg egyetlen szakterület módszertana alapján sem lehetséges – mondja Szőllőssy-Csoma Enikő. – Mivel [a grafológiai vizsgálatokkal szerzett] adatok rögzíthetőek – és rögzítettek is –, egy másik grafológus ugyanazon kézírást vizsgálva ugyanazon mérési adatokat kell, hogy rögzítse, azaz a grafológiai eredmények reprodukálhatóak. S hogy mennyire validak [megbízhatók] az ezen adatsorból levont következtetések, az a grafológus szakmai tudásának és pszichológiai ismeretének mélységétől függ.

Az igazságügyi miniszteri rendeletet megalapozó MPT-állásfoglalást jegyző tesztbizottság elnöke alapvetően más véleményen van a grafológia tudományosságáról.

– A pszichológiai szakma nem ismeri el a grafológiát megbízható diagnosztikai eljárásnak. Tudományos bizonyítékok ugyanis nem támasztják alá, hogy a módszereik valóban alkalmasak arra, hogy a személyiségvonásokra, különösen a személyiség működésére következtessenek belőlük. A grafológia képviselői az eredményeiket nem igazolták azzal, hogy elfogadott személyiségvizsgáló módszerek eredményeivel vetették volna össze őket – mondja Nagy János egyetemi docens, a tesztbizottság elnöke. – További probléma, hogy még akkor is, ha a grafológia által vizsgált írásjegyek, például a „forma”, a „ritmus”, a „sodrás”, a „nyomaték”, sőt „összkép” egységesen meghatározható is lenne, a pszichológusok által végzett legtöbb kutatás szerint az elfogadott, például kérdőíves vagy klinikai módszerekkel vizsgált személyiségjegyekkel való és statisztikailag kimutatható összefüggéseik igen gyengék. Mindannyian tudjuk – hoz hasonlatot Nagy János –, hogy a szomorú emberek lehajtják a fejüket. Viszont ha látunk egy lehajtott fejű embert, könnyen tévedünk, ha azt gondoljuk róla, hogy szomorú. Ezerféle okból hajthatja le a fejét. A lehajtott fej – egyedüli megnyilvánulásként – ugyanúgy alkalmatlan arra, hogy a hangulatra következtessünk, mint az írás a személyiségjegyek és főleg a személyiségműködés azonosítására. Benyomást alkothatunk az írás összképe alapján, mint ahogy egy emberről is könnyen kialakítunk valamilyen általános benyomást, akár első pillantásra is. A pszichológia is vizsgálja a benyomásformálás jellegzetességeit, de ezek a kutatások éppen arról szólnak, hogy milyen könnyen tévedünk és torzítunk. Sajnos nem tudni, hogy a grafológiai véleményben milyen arányban játszik szerepet a grafológus általános benyomása a vizsgált személyről, illetve az objektív írásmutatók.

– Amikor írunk, akkor az írásban a rendkívül komplex viselkedésünknek, kommunikációnknak csak nagyon szűk vetülete jelenik meg. Az írás ráadásul tanult készség, az ember írása sokat változik hat-hét éves korától időskoráig. Írásképünket tudatosan is befolyásolhatjuk. Vezető pozícióba kerülvén sokan hosszasan gyakorolnak, hogy elegáns legyen az aláírásuk, manapság a digitális korszakban pedig egyre kevesebbet és ügyetlenebbül írunk kézzel – folytatja a problémák sorolását Nagy János. – Mindezek ellenére, ha az összehasonlító vizsgálatok bizonyítanák, hogy a grafológiai vizsgálat jól előre jelzi a személyiségvonásokat, vagy bármilyen összefüggésben lenne a személyiség működésével, akkor természetesen nem emelnénk kifogást. Csakhogy egyáltalán nem ez a helyzet.

A magyar grafológusok a bizottsági elnök szerint egyáltalán nem igyekeznek bizonyítékokkal tudományosan alátámasztani tételeiket. A kérdés megvitatásakor a tesztbizottság tagjai csak olyan tanulmányokat találtak a nemzetközi szakirodalomban, amelyek nem vagy éppen ellentmondásokkal terhesen támasztják alá a grafológusok tételeit.

– Nem dönthetünk emberek sorsáról [a bíróságon] pusztán a viselkedés egyetlen, bizonyítatlan jelentésű mozzanata – az írás formai jegyei – alapján. Nem meglepő, hogy olykor teljesen ellentétes következtetésekre juthat a bíróság pusztán a grafológusok véleményére támaszkodva. A tudományos igényű pszichológiai vizsgálat ezzel szemben rendkívül összetett – zárja Nagy János. – Csak a megfigyelés, a személyes kommunikáció, az élettörténet ismerete és az elfogadott diagnosztikus tesztek eredményeinek egybevetése és szakmai értelmezése alapján alkothatunk megalapozott pszichológiai szakvéleményt. A teszteket arra használjuk, hogy szubjektív benyomásainkat kontrolláljuk, és nem fordítva.