Patkányinvázió Budapesten: mi az igazság?

Tényleg elárasztották a patkányok a magyar fővárost? Pánik nélkül a gyűlölt rágcsálókról.

– Mi annyit tudunk, hogy az Erzsébet téren láttak patkányt, de azt nem tudjuk, hogy hányat és mikor. Ettől még semmi sem utal arra, hogy megnövekedett volna a számuk, de természetesen a pontos mennyiséget lehetetlen megmondani – mondja Bajomi Dániel, a rágcsálóirtással is foglalkozó Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. ügyvezető igazgatója. – Sőt az, hogy nappal is észrevették őket, akár annak a jele is lehet, hogy épp ettek az irtószerből. Ilyenkor ugyanis óvatlanná válnak, és nem bújnak el nappal sem a fészkükben, hanem előmerészkednek.

Arról nincsenek adatok, hogy jelenleg hány patkány élhet Budapesten. Az ANTSZ elődjeként működő Köjál felmérése szerint a hetvenes években kétmillió patkány lehetett a fővárosban – megegyezően a lakosságszámmal. A felmérés után átfogó mentesítési intézkedéseket hoztak, amelyek hatására jelentősen csökkent ez a szám, bár annak megállapítása gyakorlatilag lehetetlen. A szakember elmondása szerint nem a patkányok egyedszámát szokás mérni, hanem a fertőzött ingatlanokét (úgynevezett objektumokét). Budapest területe 525 négyzetkilométer, és 226 ezer objektumot határoztak meg rajta. Egy-egy évben általában ötszáz-kilencszáz objektum bizonyul fertőzöttnek, ez jóval kevesebb, mint egy százalék.

– Nemrégiben voltam Párizsban egy patkányhelyzetről szóló konferencián, és ott jóval rosszabb a helyzet, mint idehaza. Úgy becsülik, hogy még ma is több patkány él Párizsban, mint ember. Tehát több van most, mint amennyi nálunk volt negyven évvel ezelőtt. Pozsonyban ugyancsak sokkal rosszabb a helyzet – folytatja Bajomi Dániel. – De a magyar vidék is jóval fertőzöttebb Budapestnél. Alig van település az országban, ahol a fővárosihoz hasonló átfogó védekezési terv lenne érvényben, amely kiterjed az összes felszíni és föld alatti objektumra.

A rutinszerű budapesti patkányirtás nagy része megelőzést jelent, tehát a veszélyeztetettség alapján kidolgozott tervek szerint ölőanyagot helyeznek ki a patkányok által általában kedvelt helyekre – csatornákba, pályaudvarokra, piacokra, állattartó telepekre, élelmiszerraktárakba. A budapesti patkányok legfőbb forrását ugyanis a vidékről jövő élelmiszer-szállítmányok jelentik. Emellett az agglomerációból saját lábukon is érkeznek rágcsálók a főváros külső kerületeibe.

Manapság már csak véralvadásgátló irtószert használnak, amelynek elhúzódó hatása van. Miután fogyasztott belőle az állat, öt-hét nappal később belső és külső vérzések keletkeznek a szervezetében, míg végül görcsök nélkül múlik ki. Az elhúzódó hatás nagyon fontos a hatékonyság szempontjából. Ha azonnal, a helyszínen elpusztulnának az állatok, társaik felismernék az összefüggést a mérget tartalmazó doboz és a körülötte lévő patkánytetemek között, és azonnal megtanulnák, hogy az ölőanyagot kerülni kell.

Patkányok mindig lesznek, semmi esély nincs arra, hogy valaha is teljesen kiirtsuk őket. Az állat minden porcikájában a túlélésre van felkészítve. Rendkívül szapora, és hatalmas az alkalmazkodóképessége. Az egész világon megtalálható az Északi-sarktól a Tűzföldig – a föld egyetlen teljesen patkánymentes tája az Antarktisz. Semmi okunk feltételezni, hogy pont Magyarország és Budapest maradhat érintetlen e rágcsálóktól.

– Budapesten felnőtt három generáció, amely „vadon” gyakorlatilag még sohasem látott patkányt. Fiatalkoromban nem volt rendkívüli, hogy a tejcsarnokban az eladó időnként felkapta a redőnyhúzó rudat, és azzal csapkodta a közértben szaladgáló patkányokat – emlékszik Bajomi Dániel. – Reálisan nézve inkább az a csoda, hogy ilyen kevés patkányt lehet látni.