Hiába mentette fel először munkaadója Macchiarinit, a szakmai közösség akkor már meg volt győződve arról, hogy közönséges csaló. Önéletrajzában számos olyan korábbi munkahely, eredmény szerepel, amelyekből egy szó sem volt igaz. Ezen a ponton könnyűszerrel lebuktatható lett volna. Ehhez nem kellett volna más, mint hogy a Karolinska Intézetből valaki felhívja a világ legnívósabb egyetemeit (melyek neve ott sorakozott a curriculum vitaeben), és rákérdezzen, ismerik-e Macchiarinit. Ők pedig azt válaszolták volna, hogy még sosem látták. De senki sem tette meg ezt, mert hinni akartak az olasz csodasebészben.
Aztán persze később már egymást érték a vádak arról, hogy súlyos szakmai hibákat, sőt szabálytalanságokat követett el. Tudományos cikkeiben felnagyította, megszépítette sikereit, megmásította az eredményeket, mindezt azért, hogy eljárása működőképesnek tűnjön. A bombasztikus tanulmányok segítségével elnyerte kollégái és betegei bizalmát, akik így asszisztáltak teljesen megalapozatlan praktikáihoz. Pácienseit szükségtelen veszélynek tette ki, és emiatt halt meg többségük. A svéd ügyészség most gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolja.
Ez az a kép Macchiariniről, amelyet úgy egy éve már minden szakmabeli ismer. De milyen ember is valójában az olasz sebész, miért hitte azt egy percig is, hogy mindezek a disznóságok az idők végezetéig rejtve maradhatnak? Erről a legtöbben csak találgattak, mígnem a Vanity Fair magazin nemrégiben terjedelmes riportot közölt a sebész viselt dolgairól. Az írásban a szakmai hazugságok és kudarcok csak a hátteret adják, a cselekmény fő szálát egy volt amerikai tévés producer, Benita Alexander személyes tragédiája jelenti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!