Humbug vagy bátorság: tényleg az Apple a legjobb?

Apple-kultusz: tökélesen marketing, vagy tényleges technikai vívmányok, innováció és bátorság?

Drága. Ez a szó jut eszembe először, ha az Apple készülékeit kell jellemeznem. Persze értelmetlen valamit túlárazottnak tekinteni, ha van valaki, aki hajlandó érte kifizetni a kért összeget, dacára annak, hogy hasonló képességű készülékeket ezen ár töredékéért is megvehetne. Itt vélhetően magamra haragítom az összes Apple-rajongót, akik biztosan igen racionális érvekkel győzik meg magukat arról, hogy miért szükséges újra és újra több százezer forintért telefont venni, noha még vígan működik az előző is. A hírek szerint az iPhone–7 legolcsóbb verziója nálunk 256 ezer, míg a legdrágább 377 ezer forintba fog kerülni.

Ennek ellenére rengetegen vásárolnak Apple-t. A legújabb, 7-es IPhone minapi bemutatását megint tömegek követték élőben, pedig ki lehetett találni róla mindent előre. Az efféle, évente ismétlődő, Las Vegas-i varietékre hasonlító termékbemutatók sokak számára az év leginkább várt eseményei, szinte vallási szertartások. A nemrégiben elhunyt cégalapító, Steve Jobs által kialakított koreográfia szerint lépnek színpadra a vállalat lezserül öltözött vezetői, és – mintegy mellékesen – bemutatják a készülékeket, amelyektől az Apple következő évi, általában rekordot döntő bevételeit várják.

Az, hogy divatos egy termék, még nem jelenti azt, hogy rossz. De hogy tényleg annyira egyedülállók-e az Apple készülékei és az általuk kínált életérzés, amely indokolja a körülöttük lengő pátoszt, arról a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő által az újpesti ifjúsági házban közösen szervezett, Nem esett messze az alma a fájától című Apple-történeti kiállítás rendezőjét, Képes Gábort,  az NJSZT főmunkatársát kérdeztük.

– Az Apple számítógépei mindig a piac úttörői voltak. Az első, laikusok számára is kényelmesen használható személyi számítógépek egyike az Apple–II volt. Ezzel a cég már a hetvenes évek második felében letette névjegyét a személyiszámítógép-üzletben, megelőzve az IBM-et, amely csak 1981-ben lépett be erre a piacra. Az Apple–II páratlanul sokáig, a hetvenes évek végétől a kilencvenesek végéig jelen volt az amerikai közoktatásban. Az Apple tipikus Made in USA jelenség. Alig van amerikai film Apple-emblémás számítógép nélkül.

Képes szerint a cég nem fél olyan termékeket piacra dobni, melyek korábban még nem bizonyították kereskedelmi életképességüket. Ezek nem voltak feltétlenül a legelsők az adott kategóriában, mégis elsőként hatottak, mivel Jobs és cége komoly marketinget és piaci stratégiát mert áldozni olyan termékekre, amelyek új felhasználói attitűdöket, új – akár a készülék megismerése előtt még nem is létező – igényeket jelenítettek meg. Például az Apple Lisa és a Macintosh számítógépek, a Newton tenyérszámítógép, de lényegében az iPod is. Utóbbi sem az első hordozható mp3-lejátszó volt, mégis ez formálta át végérvényesen a zenei piacot. És persze ott van az iPad és az iPhone, amelyek a saját termékkategóriájuk szinonimái lettek.

Amerikában a táblaszámítógép és az iPad oly mértékben rokon értelmű szavak, hogy ez nagyon megnehezíti a konkurensek reklámozását. A Microsoft nemrégiben egy nagyobb vagyont fizetett az amerikaifoci-ligának, az NFL-nek, hogy az edzők a pálya melletti elemzéshez az ő Surface nevű tabletjüket használják. Csakhogy a tévés kommentátorok, amint a képen feltűnő készülékekre akarnak utalni, gondolkodás nélkül „leipadezik” azokat, fel sem merül bennük, hogy az eszközöket más is gyárthatta. Így még a konkurens reklámja is az Apple-t népszerűsíti.

Azt azonban igaztalan lenne állítani, hogy az Apple sikerei csupán a reklámnak köszönhetők és nincs mögöttük tényleges fejlesztői tevékenység.

– Az Apple honosította meg a számítástechnikában a mára ikonikussá vált letisztult képi világot, vizualitást, amely az operációs rendszereket, a grafikus kezelőfelületet is meghatározza – folytatja Képes Gábor. – Bár az ikonvezérlést a Xerox cégnek köszönhetjük, először az Apple Lisa, majd 1984-ben a mindössze 128 kilobyte-os első Apple Macintosh tette ismert és kelendő megoldássá – együtt az egygombos egérrel. Az Apple által kínált, tipográfiailag, dizájn- és programozói szempontból is átgondolt keretrendszer és az erre épülő programok így szinte megkerülhetetlenné tették a Macintosh családot a kiadványszerkesztők, grafikusok, tipográfusok, könyvtervezők számára.

(A kiállítás az Újpesti Kulturális Központban tekinthető meg szeptember 22-ig hétköznapokon 10 és 18 óra között. A belépés ingyenes. A tárlat október folyamán az NJTSZ A jövő múltja című informatikatörténeti állandó kiállításába költözik Szegedre – annak időszaki kiállításaként lesz látogatható, várhatóan az év végéig.)