Termékteszt: saját márkás élelmiszerek

Az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a CBA saját márkás termékeit hasonlítottuk össze.

A blokkk.com címen elérhető fogyasztóvédelmi portál összesen hét olyan helycserét számolt össze, amikor Coop vagy CBA helyén német diszkontlánc nyitott üzletet a közelmúltban. A folyamatnak voltak előjelei, hiszen a GfK Hungária felmérése szerint már néhány hónappal a vasárnapi boltzár bevezetését követően 6,8 százalékkal esett a hazai láncok piaci részesedése, és ugyanennyi idő alatt a diszkontoké – a Lidl, az Aldi és a Penny – a háztartások forgalmából 5,4 százalékkal erősödött. Tavaly októberben Csepreghy Nándor államtitkár úgy nyilatkozott a Népszabadságnak: a kormánynak kötelessége, hogy az EU versenyjogi szabályainak maximális betartása mellett segítse a hazai vállalkozásokat, s hogy ennek megfelelően a jelenlegi kormányzat „a falig elmenve pozicionálja” is a magyar szereplőket. (Tesztünk készítésekor a CBA észak-magyarországi lánca, a Palóc Kft. bedőlése még nem következett be, ezért adataink enélkül értendők.)

Mindez, úgy tűnik, mégis kevés volt. Bár a CBA külső megjelenése és választéka egy fokkal jobb, mint szintén magyar versenytársáé, a Coopé, az európai színvonaltól mégis elmarad, miközben árban gyakran felülkerekedik. A fogyasztók nemcsak azt fontolják meg, mennyi időt és pénzt szánnak a vásárlásra, de a minőség is fontos a számukra. És sajnos úgy tűnik, a magyar üzletek ennek a hármas elvárásnak nem tudnak – vagy nem akarnak – megfelelni úgy, mint német versenytársaik.

Ezt támasztja alá tesztünk is, amelyben négy üzletlánc, az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a CBA saját márkás termékeit hasonlítottuk össze. (A Coo­pot azért hagytuk ki a sorból, mert ők nem forgalmaznak saját márkás terméket az összes vizsgált közül.) A vakteszt egyértelmű eredményt hozott. Az esetek túlnyomó többségében az Aldiban vásárolt élelmiszer bizonyult a legjobbnak, utána a Lidlé, majd a Pennyé következett, és a legvégén, jócskán leszakadva, a CBA élelmiszerei kullogtak a sorban.

A tesztelésben Csíki Sándor gasztronómiai szak­író, étteremkritikus és Bákonyi Lajos Sámson séf volt a segítségünkre. (Akárcsak korábbi terméktesztünknél: Szétfőtt májgombóc. Magyar Nemzet Magazin, 2016. augusztus 6.) Olyan alapvető, minden háztartásban sűrűn előforduló élelmiszereket választottunk, amelyek magyar termelőktől, helyben is beszerezhetők. Arra voltunk kíváncsiak, van-e jelentős különbség – árban és minőségben – azon élelmiszerek között, amelyeket a különböző üzletláncok érdemesnek ítéltek arra, hogy a saját márkájukat hordozzák, nyilván azért, mert hitelesen tükrözik az általuk kínált színvonalat.

Tejföl. Az első vizsgált termék a tejföl volt. Nem bíztuk a véletlenre, 12 és 20 százalékost is vettünk belőle, és mindkettőnél ugyanazt az eredményt kaptuk. Szemre és ízre is az Aldi tejföle bizonyult a legkiválóbbnak. Homogén, van tartása, de nem törik zselésen, mint a Lidlé, nem lötyög savó a tetején, mint a Penny Marketben és a CBA-ban kapható tejfölök esetében. A CBA-s végzett a legutolsó helyen, nemcsak a nagy mennyiségű savó miatt, de azért is, mert ez volt a legsemlegesebb ízű, ráadásul a 20 százalékos fajtája zsíros réteget is vont a szájpadlásra. 

Sertéspárizsi. A következő termék a sertéspárizsi volt. Míg a Lidlben vett mintát túl rózsaszínűnek, felületét kissé nyálkásnak ítélték szakértőink, a Pennyben kaphatót szintén vizes hatásúnak és kicsit sósabbnak a kelleténél, addig ránézésre és a kóstolás után is az Aldiban kapható párizsi nyerte el leginkább a tetszésüket.

– Szép, harmonikus, és fűszerezésben sem lóg ki az ízéből semmi – fogalmazott Csíki Sándor, aki Bákonyi Lajos Sámsonnal teljes egyetértésben a CBA termékét találta a legkevésbé homogénnek. – Elázott, megviselt kis testvére a többinek, puhább, és egy kis büdösséget is érzek benne. Rossz állagú, ragacsos kinézetű, nem szívesen ennék ilyet – mondta a szakember.

Míg a Lidl és a Penny Market egységesen 199 forintért ad 15 dekagrammot ebből a párizsiból, addig az Aldi 189 forintért kínálja a maga (egyébként a Pick által előállított) termékét. A CBA-ser­tés­pá­rizsiból ez a mennyiség jóval olcsóbban, 104 forintért vásárolható meg. Ha csak az áfát vonjuk le ennek az árából, akkor is 77 forintra jön ki 15 de­ka­gramm párizsi, ennyiért nincs hús a piacon. 

„Macisajt”. Az ömlesztett macisajt, „háromszögsajt” esetében az általunk felkért szakemberek nem tudtak különbséget tenni a Lidl, a Penny és a CBA terméke között. A sorból egyedül az Aldiban vásárolt áru emelkedett ki, kissé karakteresebb ízvilágával, árban viszont a CBA-s vitte a prímet. 

Túró. Mivel túrófogyasztó nemzetnek valljuk magunkat, a kiválasztott ételek között szerepelnie kellett ennek a tejterméknek is. A szakembereink a négy minta végigkóstolása után egyként szögezték le: érthetetlen, hogy miért nincs a piacon zsíros, ízes túró, ha már ennyire szeretjük főzéshez használni ezt a terméket, s hogy az itt is felsorakoztatott félzsíros túrók közül egyiket sem ennék meg szívesen fűszerek, só, fokhagyma vagy cukor nélkül, csak úgy, magában.

Csíki Sándor és Bákonyi Lajos Sámson a négy minta közül egyet ítélt kicsit jobbnak a többinél, és ez volt az egyetlen eset, amikor a CBA terméke némileg felülkerekedett többi versenytársáén. Bár a szakemberek a kóstolt minták mindegyikénél felrótták a száraz, kissé fojtó, gumis állagot, a három diszkontban saját márkásként árusított Alföldi Tej-termékek helyett végül a CBA által forgalmazott Sole-Mizo-túrót részesítették előnyben. 

Vaj. Amikor a vajakat felsorakoztattuk a két szakember előtt az asztalon, Csíki Sándor úgy fogalmazott: normál esetben egy kézműves vajnál a szín alapján meg lehet állapítani, hogy ízre mit produkál. Amelyik a legsárgább, annak lesz a legteltebb íze. Persze a színt lehet finoman manipulálni is ka­rotinoiddal, amelyet a szabad földön tartott tehén a táplálkozással együtt vesz magához, így a gyártásból kikerülő eredmény csalóka lehet.

Bár a legsárgább az Aldi vaja volt, és a szakértők egy ideig vacilláltak is, ízre végül a Lidlé bizonyult számukra a leggazdagabbnak. A Penny vaja „nagyon keveset ad”, a CBA-é a leghaloványabb, „olyan, amilyen”. Nem mintha nem kóstolhatnánk idehaza igazán jó minőségű – kézműves – vajat, de a német diszkontok nem bíztak a magyar minőségben, ezért a tejtermékért mindegyik a saját hazájába tér vissza, és olyan is van köztük, amelyik ezt a csomagoláson „német minőség” felirattal is hangsúlyozza. A Lidl-vaj Hamburgban készül, a Pennyé „Németországban előállított termék”, az Aldiét a Tübingeni Ellenőrző Hivatal kontrollálja. A CBA ezúttal is a Sole-Mizo tejüzemétől vásárol, bár ez most nem tűnik olyan jó választásnak a többiekével szemben. Ha viszont az árakat tesszük egymás mellé, a fentiek fényében igen elgondolkodtató skálát kapunk: a Penny és az Aldi vaja (10 deka­gramm) a legolcsóbb a maga 159 forintjával, utána a Lidlé következik 199 forinttal, és a sort a CBA zárja 219 forintos termékével.

Baconszalonna. Vásároltunk egy-egy mintát a négy üzletlánc baconszalonnáiból is. Az eredmény meglepő lett: ízre az győzött, amelyiket kinézetre nem használta volna föl séfünk. Bákonyi Lajos Sámson a négy bacon fölött azt fejtegette, egy szakács illat, íz, tapintás, látvány alapján dönti el, mi az, ami felhasználható. Ezen a szűrőn nem ment volna át az Aldi baconje, amely ízben végül mégis vitte a prímet. A Pennyé, amely a zsír-hús szövet arányt tekintve a legszebbnek tűnt, „teljesen semleges ízű, gumis állagú”, és éppúgy, mint a Lidlben kapható, a Tamási-Hús Kft. üzeméből került ki. A CBA-s szintén, amely „nem jelent különösebb élményt, inkább a só dominál benne”. A „paraszti” ízvilághoz az Aldi baconje közelít, állapítják meg végül a szakemberek. 

Tej. A sor végén következzen az egyik leggyakrabban fogyasztott termékünk, a tej. Ebből is vettünk 1,5 és 2,8 százalékost, és, ahogy a tejföl esetében, itt is fedte egymást a két teszt eredménye: ez esetben a Lidl jött ki győztesen. A „legteltebbhez” képest a legrosszabbnak, „vízízű, nincs tartalma, illatra, színre a leggyengébb” kifejezésekkel minősített CBA-tej egyébként nem kis bosszúságot okozott a csomagolásával nekünk. Ugyanis mindkét dobozból szivárgott a tej, reggelre kis tócsát engedve maga körül a hűtőszekrényben. Míg a diszkontok láthatóan a csomagolásra is szívesebben áldoznak, addig ezen a magyar üzletlánc szemmel láthatóan spórol. Így a vacak minőségű papírdobozok költségeivel sem magyarázható a nagy talány: mitől ez a legdrágább az összes kipróbált tej közül? Míg ugyanis az Aldi egy liter tejet – legyen az sovány vagy zsírosabb – 149 forintért ad, a Lidlnél 155, illetve 169 forintba kerül az 1,5, illetve a 2,8 százalékos tej, addig a Penny már 179, illetve 169 forintért kínálja ugyanezt. A három német árát azonban messze túlszárnyalja a CBA saját márkás teje, amelyet 229, illetve 249 forintos áron vásárolhatunk meg.

A csomagolás és a minőség a cégek választása, amelyre pénzt, figyelmet áldoznak, mert tudják, mindez üzenetet hordoz vevőik számára. Mit üzen az Aldi a minőségi termékekkel? És mit a magyar üzletlánc a maga választásaival? A vásárlók, a jelek szerint, értenek ezekből az üzenetekből. Sőt, válaszaik is vannak.