A japán kormány azonban több milliárd dollár értékű forrást különített el az eredeti állapotok helyreállítására, s azt remélik: Namie sikere fel tudja majd puhítani az atomerőművekkel szembeni ellenérzéseket. A földrengés óta a negyvenkét létező reaktor közül mindössze kettő üzemel, így az ország teljes energiaszükségletét olaj- és földgázimportból kénytelen megoldani. Ez pedig igen költséges és környezetszennyező megoldás.
Abe Sinzó miniszterelnök márciusban bejelentette, a szigetországnak egyszerűen szüksége van az atomenergiára. Kormánya azt szeretné, ha 2030-ra Japán teljes energiaszükségletének egyötödét ilyen erőművek adnák. Ez, bár megközelítené, még mindig nem érné el a Fukusima előtt szintet. Egy nemrég készített felmérés szerint ugyanakkor a lakosság 57 százaléka továbbra is ellenzi és mindössze 29 százaléka támogatja az atomerőművek újraindítását. Namie esetén nemcsak az a kérdés, lesz-e, aki odaköltözzön, hanem az is, miből élnek majd meg az emberek egy olyan városban, ahol a munkahelyek nagy részét eleve a közeli, leállított atomerőmű szolgáltatta. A Namiéhez közeli Naraha példája nem túl biztató. A városba, amelyet tavaly, az evakuált települések közül elsőként adtak vissza a köznek, eddig mindössze a korábbi lakók körülbelül öt százaléka tért vissza.
