Okkult erők a világpolitika szolgálatában

Ez nem csak történelem: Dél-Koreában most okozza az elnök bukását egy titokzatos szellemi vezető.

Nem vagyok a tárgyak embere, de sokat utazóként akaratlanul is sok apróság marad meg a birtokomban egy-egy különleges helyről. Furcsa gyűjteményem egyik érdekessége a Burmából (ma már Mianmar) hozott bankjegyek.

Itt az történt ugyanis, hogy a katonai junta idején az országot vezető tábornokra túlságosan nagy befolyással bírt egy jósnő, aki azt találta mondani neki, hogy az ország minden bajáért a tízes szám a felelős. A tábornok erre fel betiltotta a bűnös számot – nem is olyan rég, 1985 novemberében –, és kicserélte a pénzeket. A pénztárosok legnagyobb örömére a százas bankjegyet a 90 kyatsos váltotta, és persze megjelentek a kisebb címletek is, a 45-ös, valamint a 35-ös bankjegy. (Rossz nyelvek szerint a pénzcsere arra is kiválóan alkalmas volt, hogy a lakosság egy részét megfossza vagyonától.) A jövendőmondó nem állt le a számmisztikával: szerinte a tízes számmal ellentétben a 11 nagyon szerencsés az országra nézve, ezért a főváros „átköltözését” (Rangunból Nepjidába) 2005-ben a tizenegyedik hónap tizenegyedikén 11 óra 11 perckor indították, amikor 1100 katonai jármű indult el tizenegy minisztérium és tizenegy hadtest bútoraival és irataival.

A politikai paranormális jelenségek kutatásához egyébként nem kell túlságosan messzire mennünk, hiszen itthon is hallhattunk Kormányzati Tanácsadó Jósdáról Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Igaz, a Szilvásy György titokminiszter öccse által üzemeltetett kisvállalkozás valószínűleg egy zavaros elme termékeként jött létre, nem pedig valós kormányzati igényből. Ezzel szemben Srí Lanka korábbi elnöke, Mahinda Radzsapaksze bevallotta, hogy asztrológusának tanácsára döntött az előre hozott választás mellett – a mindenki hatalmas meglepetésére elbukott szavazás után az elnöki jós azzal mentegetőzött, hogy a várható végeredményről nem kérdezték, és azért kellett korábban voksolni, hogy kisebb legyen a vereség.

Az talán kevésbé furcsa, hogy a törzsi struktúrákat továbbvivő Afrika több országából is hallani olyan híreket, amelyek szerint elnökök kérik az okkult erők segítségét, de az talán meglepő lehet, hogy a thai politikában is napi gyakorlat az asztrológusok vagy más jövendőmondók felbérlése. Nemrég a miniszterelnök is kapott egy hasznos tanácsot, ami talán nem is olyan nagy butaság: a jós szerint kevesebbet kell beszélnie. Ha betartja e javallatot, jobb politikai légkör lesz az országban, mondta a már-már politológusi erényekkel ékeskedő jövendőmondó.

A legfurcsább történet mégis egy hipermodern országból érkezett, és nagyon friss: úgy tűnik, hogy Dél-Korea első női elnöke, Pak Kunhje egy titkos tanácsadó, vagyis az elnöki sámán ténykedésének nyomán bukik meg. A helyzet megértéséhez kicsit visszább kell menni az időben.

A héten a lemondását meglebegtető elnök asszony apja, Pak Csong Hi is vezette a távol-keleti országot (erről lásd korábbi cikkünket). Előbb egy katonai junta vezető tábornoka volt, majd többszörösen megválasztott elnök lett, diktátori hajlamokkal. Olyan politikus, aki drasztikus módszerei ellenére (vagy éppen ezeknek köszönhetően) felvirágoztatta az országot. Uralkodásának tizennyolc esztendeje alatt sokak szerint túlságosan közel került hozzá egy szellemi vezető, Csve Temin, aki az Örök Élet Temploma elnevezésű szekta alapítója. Manapság pedig Csve Temin lányáról, Csoj Szunszilról mondják, hogy Pak Csong Hi lányának, a mostani elnöknek, Pak Kunhjének a sámánja.

A Koreai-félszigeten egyébként nagy hagyománya van a sámánizmusnak. Arrafelé a sámán jellemzően nő, és az a feladata, hogy közvetítsen a szellemi világ és az emberek között. Utóbbiak nem csak az istenekkel akarnak beszélgetni a másik világból, gyakran az elhunyt hozzátartozóival is így próbálják felvenni a kapcsolatot. Van igény a munkájukra – becslések szerint a félsziget déli országában legalább háromszázezer, mudangnak nevezett vajákos működik.

A dél-koreai elnöknek mindkét szülőjét meggyilkolták, és többször beszélt arról, hogy gyerekkora óta ismeri Csoj Szunszilt, aki sokat segített neki a nehéz időkben. Nemrég azonban szó szerint azt mondta: „Arról beszélnek, hogy egy szekta fogságába kerültem, és sámánszertartások voltak az elnöki palotában. Határozottan kijelentem, ez nem igaz.” Hogy ez mégiscsak több pletykánál, jól jelzik a WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok: 2007-ben arról jelentett az amerikai nagykövetség Washingtonnak, hogy a Csoj család teljes ellenőrzést gyakorol Pak Kunhje teste és lelke felett.

Ma már tanúvallomások igazolják, hogy az elnök gyakorlatilag döntési jogköröket engedett át titokzatos háttéremberének, akinek teljes beleszólása volt a személyzeti politikába, és megkapta az elnöknek készülő titkos iratokat is. A Chosun tévétársaság egyik titokban felvett videóján nagyon úgy tűnik, hogy a tanácsadó parancsnak tűnő utasításokat ad Paknak, és kezében van egy tervezett elnöki út programja is – magyarán, beleszólt abba is, hogy a milliók által megválasztott politikus kivel és hogyan találkozzon. Így tehát nemcsak öltözködési tanácsokat adott az ország legfontosabb emberének, hanem rendkívüli befolyása volt az egész ország sorsára. Egy régi laptopján egy koreai újság számítógépes szakemberei megtalálták több fontos elnöki beszéd első verzióját, amelyeket kiegészített, vagy éppen kihúzott belőlük bekezdéseket. A sámán kínosan ügyelt rá az elmúlt években, hogy ő és alapítványai jól járjanak, és befolyása kihasználásával dollármilliókban mérhető vagyonra tett szert, mert Dél-Korea legnagyobb cégei támogatták alapítványait.

Érdekes – és a rendkívül versenyközpontú koreai társadalomra jellemző tény –, hogy a legnagyobb felháborodást az a hír váltotta ki az emberekben, amely szerint Csoj Szunszil megpróbált nyomást gyakorolni egy neves koreai egyetemre is, hogy gyengén tanuló lányát jobb érdemjegyekkel osztályozzák. Ez halálos bűn abban az országban, ahol egy rosszul sikerült vizsga után gyakran öngyilkosok lesznek a diákok, hiszen tanulmányi eredményeiktől függ egész jövőjük.

A botrány következtében Pak Kunhje rekordot is döntött: a dél-koreai demokrácia történelmében nem volt még rá példa, hogy a hatalmon lévő elnök népszerűsége alulról súrolja a négy százalékot.

Nagyon úgy tűnik, ezen már a paranormális erők sem tudnak segíteni.

###HIRDETES2###