Nagyon kevés vak ismeri a Braille-írást

Ami annak idején a látássérültek esélyegyenlőségének biztosítását szolgálta, a technika fejlődésének köszönhetően mára kezd háttérbe szorulni.

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke szerint annak ellenére, hogy ma már a vak emberek is – a képernyőolvasó program segítségével – elsősorban az internetről tájékozódnak, a pontírásra szükség van. Adódhatnak élethelyzetek, amikor nagyon jól jön ez a fajta tudás. Nagy könnyebbség például, ha a látássérült el tudja olvasni a gyógyszeres dobozokon szereplő Braille-feliratot. Az Európai Unióban élő látássérülteket képviselő szervezetek arra törekszenek, hogy más – például élelmiszeres – termékek csomagolásán is ott legyen pontírással, mi van a dobozban. A speciális intézmények növendékeinek nyelv- és zenetanulásához is elengedhetetlen az adott idegen nyelv pontírásának, valamint a Braille-kottának az ismerete és használata. Ráadásul aki birtokában van ennek a tudásnak, szövegértése és nyelvi készségei is jobbak, mint aki csak hangzó formában tanul.

– Az iskolákban kezdetben Braille-táblák voltak. Segítségükkel a pontokat egyenként kellett megformálni a kemény papíron sablon segítségével. Aztán feltalálták a pontíró gépet, így egy betűt egy leütéssel lehetett leírni. Ezzel már gyorsabban tudtak jegyzetelni. A könyvek is ezeknek a szerkezeteknek a segítségével készültek, igaz, meglehetősen lassan. Ma már van számítógéphez köthető Braille-nyomtató is. A vakok szövetsége folyamatosan fejleszti az 1896-ban megnyílt Braille-könyvtár állományát. Felméréseket végzünk, mely könyvekre van igény. A Vakok Világa című lapot, a rádió- és tévéműsort is rendszeresen kiadjuk, tankönyveket, kottákat nyomtatunk pontírással az iskolában tanuló gyerekek számára – vázolja a lépcsőfokokat az elnök.

Nagy Sándor szerint a tanulást illetően jók a látássérült emberek esélyei. Ma is dolgoznak vak jogászok, szociális munkások, nyelv- és zenetanárok. A vakok iskolájában szinte bármely tárgyat oktathat vak tanár. A problémát inkább az jelenti, hogy a korábban jól bevált „vakszakmák” – kefekötő, kosárfonó, zongorahangoló, telefonközpont-kezelő – egy része megszűnt, és bár régen a vak masszőrök is keresettek voltak, mióta a szakmában elektromos kezeléseket is végezni kell, vakokat nem képeznek gyógymasszőrnek.

– Aki nem akar továbbtanulni, leginkább betanított munkás lehet, ha birtokában van valamiféle látásmaradvány. Alapvető változásra lenne szükség a szakképzés területén, meg kell találni azokat a szakmákat, amelyekben helyt tudnak állni a vakok – mondja Nagy Sándor.

Ami pedig a modern technikát illeti, az internet segítségével már a vakok is vásárolhatnak, s ügyeket is intézhetnének, ha a weboldalak készítői biztosítanák, hogy az internetes felület kompatibilis legyen az általuk használt képernyőolvasó programokkal. Ez nem mindig van így, az ügyfélkapukat és az olyan webes felületeket, amelyeken elektromos beadványokat lehet benyújtani, általában nem tudják használni a látássérültek. Sokszor még azokat a honlapokat sem, amelyeken fogyatékkal élőknek írnak ki pályázatot.

Segíthetnek a vakoknak az okostelefonok is, amelyekhez szintén kifejlesztettek képernyőolvasó programokat. Sőt: ma már léteznek vakok számára kialakított bankjegy-, szín-, szöveg-, buszjáratszám- és zebrafelismerő mobilalkalmazások is. Ezzel együtt sok telefonos program még mindig nem elérhető a látássérültek számára.

Igenis lehet teljes életet élni vakon, sőt kiemelkedőt alkotni. Helen Keller, a híres amerikai írónő és aktivista másfél éves korában kapott fertőző betegsége következtében lett siket és vak. 1904-ben mégis főiskolai bölcsészdiplomát szerzett. A Braille-írás segítségével nemcsak angol, hanem francia, német, görög és latin műveket is olvasott. Tizenkét könyvet és számos cikket írt, fogyatékos emberekkel kapcsolatos ügyekben állt ki.

Az ismert afroamerikai zongorista-énekes, Ray Charles hétéves korára vakult meg zöld hályog miatt. A floridai St. Augustine-ban, a vakok és siketek iskolájában sajátította el a zenélést a Braille-írás segítségével. Ray Charles pályája során tizenkét Grammy-díjat kapott, minden idők száz legjobb énekese között tartják számon.

A zöld hályoggal született Andrea Bocelli olasz tenorista tizenkét éves korában vakult meg. Mielőtt zenei pályára lépett, egy évig ügyvédként is dolgozott. Bocelli hetvenmillió példányban eladott lemezei alapján a „popopera” legsikeresebb előadójának számít.

David Paterson volt New York állam első afroamerikai és egyben első vak kormányzója. Fiatalkorában fertőzést követően bal szemére teljesen megvakult, jobb szemén is jelentősen megromlott a látása. Fogyatékossága nem akadályozta meg abban, hogy később az egyetemen történelmet és jogot tanuljon, valamint aktívan sportoljon. A politikus a látáskárosultak és testi fogyatékkal élők támogatója.

Érdi Tamás zongorista hibás inkubátorkezelés következtében vesztette el látását. Zenei tehetségére korán fény derült, 17 éves korában Moszkvában első helyezést ért el a Louis Braille nemzetközi zongoraversenyen. Közel negyven országban koncertezett, fellépett a Carnegie Hallban, a Lincoln Centerben. Számos rangos elismerés tulajdonosa.

Németh Vilmos tizenhat éves korában vakult meg. Végzett jogász és fekete öves aikidómester. Vakok számára fejlesztette ki a fehér kard elnevezésű – filozófiai rendszerrel egybekötött – önvédelmi technikát. A róla készült filmben elmondta: nem tartja magát fogyatékosnak, szerinte az igazi fogyaték a szeretet hiánya.