„Úgy éreztem, be vagyok zárva a testembe”

Dolgozik egy különleges lány a Sweet Side kávézóban. Evelin 23 éves, és mozgássérült.

– Az mikor volt? – firtatom.

– Az afázia miatt nem tudom megmondani. Amikor apukám megtudta, mi történt, elájult. Anyukám nem hitte el, ami történt.

Margit siet a segítségünkre.

– A mélypont két évvel ezelőtt volt. Evelin közel állt ahhoz, hogy feladja. Úgy érezte, nem bírja ki. Édesanyja végig mellette volt, járt vele a kezelésekre, biztatta, hogy a munkakeresést se hagyja abba. Küzdött érte, soha nem hagyta egyedül.

Evelin felidézi: többen is voltak, akiket a baleset előtt barátainak tartott, de már nem azok.

– Két fal közé szorultam. Azt terveztem, öngyilkos leszek. Nem is a betegség miatt. Hanem azért, mert elfordultak tőlem.

Szerencsére édesanyja segített neki kilábalni ebből a helyzetből is. Próbált munkát keresni, ám sokáig nem járt sikerrel. Helyzetéből adódóan nem mehetett bárhova dolgozni. Édesanyja az egészségügyben van, édesapjának évek óta nincs munkája.

Evelin megpróbált olyan helyet találni, ahol hozzá hasonló megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. Hirdeti magáról az egyik, hogy csak sérülteket alkalmaznak, de az üzletvezető flegmán, lekezelően beszélt vele. Evelin úgy fogalmaz: „Elküldött melegebb éghajlatra.”

„Nem kellek sehova! Ha még ide sem vesznek fel, akkor hova?” – keseredett el. Sírva ment haza.

Ezután adta be – szinte utolsó reményeként – a Sweet Side-hoz az önéletrajzát. Azóta szárnyalni tudna a boldogságtól. Nagyon jól érzi magát, letette az érettségijét is.

Libor Margit elmondta: Evelin az afázia miatt keveset kommunikál a vendégekkel, inkább a pultban szeret tevékenykedni. Ahol pont nagy szükség is van rendszeretetére. A lány második anyjaként tekint Margitra.

– Kockázatot vállaltam azzal, hogy felvettem őt – vallja be Margit. – Belekalkuláltam, hogy esetleg kevesebb vendég jön be, és azt is, hogy elvonja az energiámat más teendőimtől. Hiszen figyelnem kell rá. De annyira akart dolgozni, hogy nem volt szívem elküldeni. Nagyon sokat segít a pultban, megtanult mindent.

Evelinnek a munka mellett arra is marad energiája, hogy Monoron, egy lovardában is dolgozzon. Mert nem tud lovak nélkül élni. Emellett úszik, agyagozik, búvárkodni is fog. Mindenféle extrém sportot ki akar próbálni. Hihetetlen, hogy milyen közel állt a halálhoz, és most energiával telve éli életét.

Nem félsz az eséstől? – kérdezem. Evelin kihúzza magát, dacosan válaszol:

– Én egy belevaló csaj vagyok. Az a célom, hogy bejárjam a világot.