És nem jött rosszul ez a képesség az államalapítási kaland során sem. Ha már szó esett a lengyel államigazgatás hátulütőiről, azt is hozzá kell tenni: bár Makowski lengyel állampolgárként alapította meg királyságát, mégis hazája földjén élvezi „birodalma” a legkisebb szuverenitást. A további két országban, ahol a Kabuto jelen van, könnyebb volt a térfoglalás. Horvátországban a függetlenség kikiáltásához elég a föld és a polgárság jelenléte, és hasonló a helyzet Kanadában is; ott egyébként ez esetben nem a föld, hanem a víz játszotta a szerepet. A lengyel alkotmány azonban szigorúbban fogalmaz: a mikronemzetnek alá kell rendelnie magát az ország jogrendszerének. Ugyanakkor a Kabuto alapításához elég volt találni egy senkihez sem tartozó földterületet. Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1933-as montevideói egyezmény szerint elég egy ilyen területet felkeresni, majd ott kitűzni saját zászlónkat. Persze azért a saját recepthez ez még csak a tojások felütése, további hozzávalók is szükségesek. Az egyezmény alapján a továbbiakkal kell rendelkeznie az újszülött országnak: állandó terület, népesség, kormány, illetve képesség arra, hogy a nemzetközi jog más alanyaival kapcsolatba lépjen.
Kabuto esetében elég volt maga a bejelentés ténye, hiszen Makowski egész egyszerűen megvásárolta a földet. A másik két országban interneten talált territóriumokat. A névválasztásnak pedig egészen egyszerű oka volt: kellően egzotikusan hangzik. Makowskinak ráadásul ki sem kellett mozdulnia Radomból, hogy hivatalosan is megtörténjen az államalapítás aktusa: rábízta másra, konkrétan a lengyel államra. Egy nap a postás kopogtatott a férfi lakásának ajtaján, hogy átadjon egy rendőrségi kihallgatásra szóló idézést. Az indoklás: felvilágosítást várnak Kabuto állam alapítása ügyében. Ez a dokumentum Makowski értelmezése szerint országa hivatalos elismerésével egyenértékű.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!