Az utóbbi tíz év az eredetileg képregényekben megálmodott szuperhősök filmes adaptációjának sikerétől volt hangos. A Marvel Comics hősei például immár tizennégy egymáshoz kapcsolódó filmben, jó pár ezektől független alkotásban, valamint több tévésorozatban is meghódították a világot. Majdnem minden Marvelhez kapcsolódó filmben van egy közös elem: a híres képregénykiadó atyaúristen, Stan Lee minden filmben feltűnik valami apró mellékszerepben. Van azonban valaki, akinek ugyanígy joga lenne szerepelni ezekben a filmekben, mint Leenek. A száz éve született képregényrajzolónak, Jack Kirbynek ugyanis legalább akkora szerepe van a népszerű karakterek megteremtésében, mint a legendás szerkesztő-írónak.
Kirby 1917. augusztus 28-án született New Yorkban egy Ausztriából bevándorolt, ruhagyári munkásként dolgozó zsidó házaspár első gyermekeként. Korán kiderült, hogy szeret rajzolni, de formális oktatásban sohasem részesült, gyakorlatilag magát tanította. Huszonhárom éves koráig több lapnál és animációs filmeket gyártó cégnél is megfordult, például a másik képregényes nagyágyú, Will Eisner cégénél. 1940-ben megismerkedett Joe Simonnal, akivel még abban az évben megalkották a patrióta szuperhős, Amerika kapitány alakját a Marvel elődjének számító Timely Comics számára. Az első szám ikonikus borítóján a nemzeti színekbe öltözött, pajzsos címszereplő magának Adolf Hitlernek húz be egy hatalmasat.
A háború után Kirby professzionális munkája nagyrészt elkanyarodott a szuperhősöktől, több műfajban is kipróbálta magát. A képregény akkoriban még nem számított teljesen komolyan vett műfajnak, de meg lehetett élni belőle. A western, krimi és sci-fi mellett legsikeresebbnek a romantikus képregények számítottak: Simonnal többet is beindítottak, milliós eladásokkal, ezzel pedig vagyonukat is megalapozták. Saját kiadót hoztak létre, de hamarosan elváltak útjaik, Kirby pedig 1958-ban visszakerült az addigra már Marvel néven, Stan Lee vezetésével működő kiadóhoz.
A hatvanas évek elejétől Kirby és Lee futószalagon gyártotta a hősöket, miattuk manapság milliók ülnek be évről évre a moziba. Ők alkották meg többek között a Fantasztikus Négyest, az eredeti X-Ment, Doctor Doomot, Thort, Hulkot, Vasembert; visszahozták Amerika kapitányt, és összeállították a Bosszúállók szuperhőscsapatát; Fekete Párduc személyében pedig az egyik első fekete szuperhős megálmodása is az ő nevükhöz fűződik. „Néhány rajzolónak, például Jack Kirbynek nem is kell felvázolnom a történetet. Legfeljebb annyit mondok neki, hogy legyen a következő főgonosz Doctor Doom Vagy még ennyit sem. Az is lehet, hogy fordítva, ő mondja nekem. Aztán hazamegy, és megcsinálja. Remek a történetek kitalálásában, ezerszer jobb, mint én” – nyilatkozta róla 1968-ban Stan Lee.
A viták azóta is tartanak róla, kinek volt nagyobb szerepe a Marvel ikonikus karaktereinek megalkotásában, a történetek létrehozásában. Manapság a Kirbyt túlélő Lee van reflektorfényben. Abban az időben még egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy egy karaktert kiötlő rajzoló vagy író megkapja-e a méltó, jogi és pénzügyi szempontból is értelmezhető elismerést. Ezért aztán a Marvel filmes sikerei nyomán Kirby örökösei be is perelték a képregénykiadót, de csak részleges sikereket értek el. A konszenzus talán úgy érhető el, ha kimondjuk: Stan Lee teremtette meg a Marvelt mint céget és mint képregényes univerzumot, de Kirby alkotta meg olyan formában az egyes karaktereket és képregényeket, ahogyan ma is ismerjük.
Ami biztos, Kirby egyedi, újító stílusa lett a hatvanas évek Marvel-képregényeinek alapja: minden odakerülő művésznek el kellett sajátítania, ahogyan ő rajzolt, ezzel pedig az egész iparágra óriási hatást gyakorolt. „A képregények nyelvezetét részben, a szuperhősképregényekét majdhogynem teljes egészében Jack Kirby teremtette meg. Varietéből csinált operát. Az álló közeget mozgásba lendítette. Egy Kirby-képregényben minden alak mozgott. Jack Kirbynél a képregény lendült, sistergett, csattant, robbant. És létrejött ” – írja Neil Gaiman író egy Kirbyről szóló könyv előszavában.
Kilencszázhetvenben aztán Kirby ismét váltott: több összetűzése is volt a Marvellel, ezért a konkurens DC-hez igazolt, ahol a teljesen új mitológiát teremtő Negyedik Világ című sorozatával nagy hatással volt a cég későbbi képregényeire. Megalkotta például a Darkseid nevű főgonoszt, aki a mai napig fontos szereplője a DC univerzumának. A hetvenes évek végétől kezdve kipróbálta magát a rajzfilmezésben, a nyolcvanas években pedig független kiadóknak dolgozott. Egy sci-fi filmhez készült látványtervei pedig még a CIA-nek is kapóra jöttek: az 1979-es iráni túszdráma idején jó néhány amerikai titkos ügynököt kanadai filmesnek álcázva juttattak ki a közel-keleti országba.
Már nem érhette meg, hogy az általa megalkotott karakterekből több milliárd dolláros filmuniverzum épüljön fel, de ezt talán nem is bánta. Azért ha legközelebb Leet látjuk felbukkanni a soron következő szuperhősfilmben, mindig képzeljük mögé Jack Kirbyt.
