Amikor 1938. november 5-én délelőtt 10 órakor a magyar katonák átlépték az addigi határt a felvidéki Medvénél, megkondult Magyarország minden harangja. Amint a Magyar Királyi Honvédség katonái a Duna túlpartján kiugrottak a csónakjaikból, virágesővel fogadták őket a helyi lakosok. Három nappal az első bécsi döntés megszületése után ez volt a honvédség első jelentős hadmozdulata 1919 óta.
A következő nap vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója személyesen állt a bevonuló csapatok élére, és lovagolt be Komárom városába. „Nehéz szavakba foglalni azt az érzést, ami eltölt ebben a történelmi pillanatban. Húsz súlyos esztendő után először lépek seregünk élén a Felvidék felszabadult földjére. Hozom hazatérő testvéreinknek az egész magyarság szeretetét. Köszöntöm Komáromot, ezt a magyar emlékektől megszentelt várost, melynek falai az ellenséggel dacoló Klapka honvédeinek hagyományát őrzik” – mondta a kormányzó a város főterén.
Ma, közel nyolcvan évvel a történelmi pillanatok után már egészen máshogy fogadják a Felvidéken az egykori kormányzót. A Dunaszerdahelytől alig egy kilométerre fekvő Nemeshodoson járunk, ahol egyszer csak megszólal a hangosbemondóból egy női hang, és falugyűlésre hívja a lakosokat a Horthy-szobor ügyében. A Csallóköz szívében fekvő faluban nagyjából 1800-an élnek, zömükben magyarok. A második világháború utáni áttelepítésekkel sem sikerült ugyanis szétzilálni ezt a magyar tömböt, amely Dunaszerdahellyel és környékével továbbra is tartja magát.
A szépen rendezett, lassan-lassan gyarapodó kis falu életét október elején teljesen felbolygatta egy hír. Kis-Csáji Julianna hodosi lelkész ekkor jelentett be egy eseményt a Facebookon. Ebből arról értesülhettek a lakosok, hogy a község református templomának kertjében mellszoborral állítanak emléket Horthy Miklósnak, a református államférfinak, halála 60. évfordulója alkalmából. A tervek szerint a szobrot október 29-én, a 11 órás istentisztelet után lepleznék le a hodosi református templom kertjében.