Közel háromszáz szíriai dzsihadista távozott szabadon Rakkából, miután az Iszlám Állam (IÁ) és a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) megegyeztek a szabad elvonulásról – közölte vasárnap az SDF. A kurdok által dominált szervezet akkor még úgy tudta, hogy a terrorkalifátusnak további háromszáz, javarészt külföldi fegyverese maradt Rakkában, ám rövidesen kiderült, hogy a külföldi zsoldosok elrejtőztek a várost elhagyó szíriai dzsihadisták között. Az elvonulásról még videót is készítettek a kurdok, melyen a hosszú szakállú terroristák egy nagy teremben pózolnak az operatőrnek.
A terroristák szabadon engedése azért is meglepő fejlemény, mert korábban az Amerikai Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció ellenezte, hogy tárgyaljanak az IÁ szabad elvonulásáról. Akkor még csak abba mentek volna bele, hogy arról egyeztessenek, hogyan evakuálják a civileket, hogy azok ne kerüljenek a terroristák és a felszabadítók kereszttüzébe. A legutóbbi iraki ütközeteknél, Havidzsánál és Tal Afarnál a bekerített IÁ-harcosoknak viszont már megengedték, hogy buszokkal távozzanak a terrorkalifátus által ellenőrzött területekre. Rakkában most ugyanez történt: a New York Times szerint rakkai szemtanúk arról számoltak be, hogy az IÁ szíriai és külföldi harcosai buszokkal távoztak Dajr ez-Zaurba. Az amerikaiak által támogatott kurdoknak ezt az akcióját természetesen Damaszkusz rendkívül ellenzi: az ő szemszögükből ugyanis most nem történt más, mint hogy elszállították a terroristákat azokra a területekre, amelyeket nekik kell majd felszabadítaniuk a későbbiekben. Vagyis gyakorlatilag erősítést kaptak a Dajr ez-Zaurban harcoló terroristák.
A kurdok által elfogott terroristák persze nem járnak minden esetben ilyen jól. Napjainkra már több száz IÁ-terrorista van az iraki kurdok által fenntartott börtönökben, ahol még interjút is lehet készíteni az elfogott dzsihadistákkal – ma már rengeteg ilyet találni az interneten. Az általuk mesélt történet szinte minden esetben ugyanaz: csak sodródtak az eseményekkel, mikor az IÁ tagjai lettek, nem öltek embereket, majd miután látták a terroristák kegyetlenkedését, elszöktek, a kurd harcosok viszont elfogták őket.
Nem jut ilyen kegyes sors azoknak a terroristáknak, akiket az iraki biztonsági erők fognak el. A legtöbb esetben az ellenállást tanúsító dzsihadistákat ők azonnal likvidálják, így történt ez Moszul visszafoglalásakor is, ahol – ellentétben Rakkával – az IÁ utolsó harcosai nem adták meg magukat. Miután májusban egy fotóriporter megosztotta a fényképeit és élményeit a német Der Spiegellel, kiderült, hogy az élve elfogott dzsidhadisták jogaival nem különösebben törődik az iraki belügyminisztérium alá tartozó Vészhelyzetre Reagáló Hadosztály. Nemcsak a kegyetlen kínzásokat dokumentáló fotók kerültek így nyilvánosságra, hanem az is, hogy a gyanúsnak tartott személyekből is ilyen módszerekkel próbáltak információkat kifacsarni az egység tagjai. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az iraki bíróságok nem végeznék a dolgukat: egy évvel ezelőtt az IÁ több tucat tagját ítélték halálra, akiket bűnösnek találtak egy 2014-ben elkövetett tikríti tömegmészárlásban, melyben mintegy 1700, főként síita újoncot lőttek agyon. Az iraki terrorizmusellenes törvény ugyanis kimondja, hogy halálbüntetés szabható ki mindazokra, akik terrorcselekményt követnek el, terveznek, pénzelnek, segédkeznek benne vagy arra bujtanak fel.
A szíriai kormányerők egészen más utat választottak: már a háború kezdetén, 2011-ben létrehozták a nemzeti megbékélésért felelős minisztériumot, melynek élére egy ellenzéki politikus, Ali Haidar, a Szíriai Szociális Nemzeti Párt vezetője került. A minisztériumnak, a folyamatba bekapcsolódó orosz erőknek – és persze a harctéri realitásoknak – köszönhetően az elmúlt években már rengeteg szíriai településsel született megbékélési megállapodás, a fegyveresek pedig már többször is amnesztiát kaptak. Ennek a lényege abban áll, hogy ha leteszik a fegyvert, rendezik a jogi helyzetüket, ezzel ugyanúgy élhetnek tovább, mint bármelyik más szíriai állampolgár. Másrészt az is bevett gyakorlattá vált, hogy közös megegyezés alapján a fegyvereseket elszállítják Idlib tartományba. Hogyan állnak a szíriaiak ahhoz, hogy a fegyveresek így szabadon élhetnek tovább? Ezt a kérdést tette fel múlt év végén az al-Watan Daily nevű kuvaiti lap riportere Basár el-Aszad szíriai elnöknek, aki elismerte, hogy sok szíriai ember kritizálja ezt a megbékélési folyamatot, azonban a többség mégis egyetért vele.
Ez a megbékélési folyamat természetesen nem vonatkozik olyan terrorszervezetekre, mint az IÁ. A legtöbb esetben a terrorkalifátus ellenszegülő harcosait a kormányerők – iraki társaikhoz hasonlóan – azonnal semlegesítik, itt még az is ritka, hogy bíróság elé állítanák a terrorkalifátus elfogott harcosait. Azonban egy alkalommal már előfordult olyan eset is, hogy a dzsihadistákat buszokkal keletre szállították: augusztusban az IÁ nyilvánosan beleegyezett területeinek kényszerű kiürítésébe a szíriai–libanoni határról. A terrorszervezet tagjait szállító konvojokat a szíriai hadsereg kísérte el Kelet-Szíriának Irakkal határos olyan térségei felé, amelyeket a dzsihadisták még mindig uralmuk alatt tartanak. A híradások szerint 250 iszlamista utazott a buszokon, a családtagjaikkal együtt azonban összesen hatszáz emberről szólt a megegyezés. Nem meglepő, hogy az amerikaiak által vezetett koalíció az egyezményt mindvégig helytelenítette, mert arra számítottak, hogy a határ menti területekre elszállított dzsihadisták végül Irakban kötnek majd ki, hogy segítsék az ott harcoló IÁ-tagokat.
Most viszont az amerikaiakkal szövetséges kurdok tették ugyanezt a Rakkában harcoló dzsihadistákkal. Ráadásul igen valószínű, hogy a szabad utat kapott IÁ-tagokkal a szíriai kormányerőknek kell megküzdeniük, akik Al-Majadin visszafoglalása után a kisebb Eufrátesz menti városokat szabadítanák fel a terroristáktól. Így a terroristák elengedésével most Damaszkusz orra alá törtek borsot.
