Lehullott a lepel Moszul hős felszabadítóiról

Óriási botrány lett a fotókból, amelyeket egy kurd riporter készített egy iraki speciális egység dicsőséges harcáról.

November 22-én például a speciális egység tíz harcosa álmában rontott rá egy Raad Hindiya nevű férfira és családjára. Az akciót az amerikaiak drónokkal is követték. Hindayát, aki Abd al-Kabr település dzsámijának takarítója volt, Omar Nazar százados elé vitték. Megkínozták még azelőtt, hogy az ERD Hírszerzési Részlegének vezetői elé került volna. Ott újabb egy héten át kínozták, majd végül – más gyanúsítottakkal együtt – egyszerűen meggyilkolták. Ugyanezen a napon egy Rasid nevű fiatalt is elfogtak, akiről az iraki hadsereg nyomozói is azt mondták, hogy ártatlan. Egyetlen „bűne” az volt, hogy a bátyja és a felesége csatlakozott az IÁ-hoz. Emiatt három napon át kínozták, amibe a fiú végül belehalt.

Az igazán brutális bűncselekmények azonban csak ezután kezdődtek. Miután az iraki sereg felszabadította a Hamam al-Alil nevű kisvárost, sok civil visszatért. Az ERD-sek több tucat férfit szedtek itt össze, hogy megállapítsák, ki volt az IÁ tagja. Köztük volt Mahdi Mahmoud is, akit hátracsavart karjainál fogva fellógatták a plafonra, és elkezdték verni. 16 éves fia a szomszéd szobában végig hallotta apja kétségbeesett kiáltozását. Utána ő következett: az édesapja szeme láttára kínozták meg. A fotós ezt is megörökítette.

December közepén Moszul keleti külvárosához ért a frontvonal. Ekkor a Bazwaiánál felállított új katonai bázisra vittek egy testvérpárt, akiket korábban az Arany Divízió fogott el, de szabadon engedték őket, mert nem találtak bizonyítékokat ellenük. A bázison először megverték őket, majd Haider Ali őrmester kést szorított egyikük füle mögé. Azzal büszkélkedett, hogy még az amerikaiaktól tanulta ezt a technikát. A két fiút éjszaka halálra kínozták.

Ugyancsak december közepén egészen döbbenetes eset történt: Omar Nazar és Haider Ali ismét razziára mentek, hogy egykori IÁ-harcosokat hajtsanak fel. Miután az egységükkel éjszaka betörtek Fathi Ahmed Saleh házába, a gyanúsítottat kiráncigálták a szobából. Az őrmester egyszerűen bejelentette, hogy megerőszakolja a férfi feleségét. A fotós kiment, hogy megnézze, mit művelnek a férfival. Öt perc múlva visszatért, mire az őrmester annyit mondott, hogy semmi nem történt. A kurd fotós befényképezett a szobába: síró nőt látott, aki karjaiban fogta legkisebb gyerekét.

Ali Arkady szerint a két parancsnok felettesei is tudtak az esetekről, és az amerikaiaknak is tisztában kellett lenniük azzal, hogy mi történik. Az újságírók azonban csak napközben vették szemügyre a terepet, este már visszatértek a kurdisztáni Erbilbe. A fotóriporter szerint egyfajta „verseny” is kialakult az iraki rendőrség és az ERD között: amikor az előbbiek elmesélték, hogyan erőszakoltak meg egy nőt, az ERD-sek felkeresték az áldozat otthonát, ahol aztán újra megerőszakolták.

Omar Nazar százados egy alkalommal arra kérte a fotóst, hogy csatlakozzon hozzájuk, ő is üsse meg az egyik foglyot. Arkady nem mert tiltakozni, mert a többiek fel voltak fegyverkezve. „Nem erősen, de nem is lágyan” megütötte az elfogott embert. Ekkor döntött úgy, hogy beszámol a történtekről. Mivel féltette a családját, előbb külföldre menekítette őket is. Arkady maga is elköltözött, mert a fotók publikálása után már nem lett volna biztonságban a hazájában.

Hogy a kurd fotós által tapasztalt szörnyűségek mennyire nem számítanak egyedinek Irakban, arról a Human Rights Watch (HRW) jelentései többször beszámoltak. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint az iraki kormányerők nemcsak a házak lerombolásában és fosztogatásokban vettek részt, hanem civilek kínzásával, eltüntetésével és kivégzésével is vádolhatók. A HRW legutóbb hétfőn számolt be egy ilyen esetről: állításuk szerint az iraki kormányzattal szövetséges csapatok április végén legalább száz embert tartóztattak le önkényesen, és közülük néhányat meg is kínoztak.

Mennyire volt jellemző az iraki kormányerőkre a szunnita polgári lakossággal szembeni kegyetlenkedés? – ezt a kérdést tettük fel Wagner Péter Közel-Kelet-szakértőnek. A Külügyi és Külgazdasági Intézet főmunkatársa szerint a 2003 utáni események egyik olvasata éppen az, hogy a síiták bosszút állnak a szunnitákon az előző évtizedekben elszenvedett sérelmeik miatt. Persze, ez így önmagában leegyszerűsített kép, hiszen Szaddám Huszein rezsimje mindenkivel szemben kegyetlen volt, aki nem állt mellé. 2003 után az iraki al-Kaida kísérletet tett arra, hogy kirobbantsanak egy síita–szunnita háborút, ez azonban akkor nem sikerült. 2008–2009-re az amerikaiaknak valamennyire sikerült konszolidálni a helyzetet. Az irakiaknak is elegük lett abból, hogy meg akarták őket osztani. A 2010-es parlamenti választásokon már az a párt szerezte meg a legtöbb mandátumot, amely síita és szunnita jelölteket együtt indított, és az iraki egységet hirdette. A választások utáni politikai manőverek miatt azonban nem tudtak kormányt alakítani.

Ezért a szunnita lakosság 2011-től úgy érezte, a többségében síita kormány semmibe veszi a jogaikat. Erre meg is volt az okuk. Amikor 2013-ban Havidzsában a szunniták demonstráltak a Maliki-kormány ellen, a hadsereg belelőtt a tömegbe, és 53 tüntető meghalt. Az eset különösen érzékenyen érintette a szunnitákat, hiszen ilyenre a 2003-as fordulat óta nem volt példa. Így egyre inkább megszállónak látták az iraki hadsereget és a rendőrséget. Amikor Moszulban megjelent az IÁ, és elűzte a kormánykatonákat, sokan a felszabadítókat látták a fegyveresekben. Más kérdés, hogy nagyon gyorsan csalódtak bennük.

Ha a moszuli frontvonalakat nézzük, világosan látszik: az iraki kormányerők napokon vagy heteken belül teljesen visszafoglalhatják az IÁ legnagyobb iraki városát. Wagner Péter szerint ma már nyilvánvaló, hogy ezzel nem fog véget érni Irakban az erőszak. A szunnita lakosság ugyanis továbbra is a síita bosszúhadjárat áldozatainak érzi magát. A most nyilvánosságra hozott fényképek csak megerősítik őket ebben a hitükben.

A Der Spiegel cikke, majd az ezt kísérő felháborodás nyomán az iraki belügyminisztérium úgy döntött, vizsgálatot indít az atrocitások ügyében. Az ERD azonban közleményt adott ki, amelyben a német lapot azzal vádolta, hogy a cikket kitalált és irreális képekre alapozzák. Brett McGurk, az IÁ elleni globális koalíció amerikai különmegbízottja azt írta a Twitteren: az iraki erők számára kiemelkedő fontosságú a polgári lakosság védelme a Moszulért folytatott harcban. De hozzátette: meg kell vizsgálni és felelősségre kell vonni azokat a személyeket és szervezeteket, amelyek nem tartják be a szabályokat.

Kérdés azonban, hogy mennyire oszlathatja el a szunniták félelmeit egy olyan vizsgálat, melyet a síita többségű kormány fog levezényelni.