Babitsék a zombiapokalipszisben

Egy merész képregény újra fölkeltheti az érdeklődést a Nyugat nagy nemzedéke iránt.

Négy évvel ezelőtt egy képregény részletei járták körbe a magyar internetet, bemutatva, ahogy a múlt századelő egyik legbefolyásosabb irodalmi folyóirata, a Nyugat írói, költői futnak bele egy zombiapokalipszisbe. A részlet Csepella Olivérnek, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjának, a Csaknekedkislány zenekar énekesének a diplomamunkája volt, és tulajdonképpen felrobbantotta az internetet: mindenki azonnal el akarta olvasni nagy költőink, íróink kalandjait az élőhalottakkal.

Egy évvel később a szerző közösségi finanszírozási kampányt indított: arra kérte az adományozókat, dobjanak össze neki egyévi ételre-italra-szállásra valót, hogy abban az esztendőben (2015-ben) csak a képregény elkészítésével tudjon foglalkozni. A korábbi hatalmas lelkesedés megmaradt, az internetezők hamarjában hétmillió forintot, a megadott cél több mint kétszeresét küldték el Csepella Olivérnek, aki ezután nekiállt rajzolni. A közönség pedig várt Aztán várt Aztán még egy kicsit várt És amikor már minden észszerű elképzelés szerint meg kellett volna jelennie a képregénynek, ismét várakozni kényszerült.

Idén november végére azonban a Nyugat + zombik végre tényleg elkészült. A történet szerint a Nyugathoz köthető írók egy része (Babits Mihály, Ady Endre, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza), valamint Katalin, a New York Kávéház pincérnője éppen a kávéházban, nevezett irodalmi nagyságok kedvelt törzshelyén köszönti fel 34. születésnapjának előestéjén Babits Mihályt, amikor valami különös oknál fogva – megvan az ok, ki is derül hamarosan – a vendégek nagyobb része élőhalottá változik. Az írókat és Babits titkos szerelmét, Katát, a pincérnőt nem érinti a ragály, viszont bent ragadnak az épületben több tucat zombival, akik látszólag mind rájuk vadásznak. Befut a csendőrség is, de a természetfölötti rettenettel szemben ők is tehetetlenek: kedvelt íróink csak magukra, a fegyvereikre és a kávéházon kívül rekedt kortársaik segítségére számíthatnak, a tét pedig nemcsak az életük, hanem a magyarság lelke.

Viszonylag ritka a hazai képregényes közegben, hogy valakinek ilyen sok oldalon, ilyen szabadon legyen lehetősége végigvinni vízióját. Csepella Olivérnek is kellett ehhez az 1102 támogató által megteremtett kényelem és az a türelem, amit ez a nem kevés ember mutatott a határidő többszöri átlépése után. A végeredmény viszont egészen csodálatos: tényleg kevés olyan magyar képregény van, amely egy jó ötletet ilyen konzisztensen, ilyen szépen és ötletesen megrajzolva fejlesztett kerek történetté.

A Nyugat + zombik remekül adagolja az akciót, a rejtélyeket és a románcokat, a karakterek drámáit és az elkerülhetetlen halálokat. Egyetlen női szereplője a kötetnek Kata, és a szerző is érzi, hogy erről, mármint a nők reprezentációjáról beszélnie kell: a motívum az egész képregényen végigfut, a férfiakéval vetekedő elszántságú és erejű pincérnő végig kommentálja az eseménysort. A kerettörténet pedig egyrészről a kortárs politika kommentárjaként is olvasható, amely száz évvel ezelőtt éppen ilyen aktuális lett volna.

Önmagában is érdekes és kerek az alaptörténet, de szerencsénkre Csepella Olivér az összes elképzelhető humorforrást kiaknázza. Egyrészről adják magukat nagy költőink művei, furcsa szokásai, személyiségjegyei és jellemhibái: még úgy is remekül felismerhetők és szórakoztatók, ha közben nem forgatjuk a képregény mellé a magyar irodalomtörténetet. A szerző ráadásul jó érzékkel viszonylag gyakran töri át „a negyedik falat”, azaz szól kifelé, az olvasókhoz is. Mindezt megkoronázza a leginkább az art déco stílusjegyeit magán viselő stílus és az okosan szerkesztett, ötletesen egymás mellé pakolt panelek.

A Nyugat + zombik elejétől végéig tökéletesen szórakoztat, miközben rámutat, hogy a fantasztikum eszköztára remek lehetőség arra, hogy közérthetően, élvezetesen beszéljünk olyan témákról, amiket általában száraz tananyag formájában az irodalom- és történelemórák keretei közé szorítottunk. Gyakran explicit tartalma miatt nem mondanám, hogy vigyük be a képregényt a tanórákra, de a fiatalok valószínűleg meg fogják találni hozzá az utat saját maguk. És ha ilyen jól szórakoznak, talán utána beütik a keresőbe, hogy „Móricz Zsigmond” vagy „Babits Mihály”.

Csepella Olivér: Nyugat + zombik. Corvina Könyvkiadó, 2017 (3990 forint)