Mese az aranyalmákról

Matus Dóra az újságírói pályát hagyta ott, hogy létrehozza Tolna megye legnagyobb birsültetvényét.

Mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az ifjak közt. Az ő árnyékában felette igen kívánok ülni; és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek (Énekek éneke 2:3).

A hagyomány úgy tartja, Salamon király szerelmi énekének hasonlatát a birsalma ihlette: melyik ifjú nem örülne, ha így gondolna rá szerelme? Plutarkhosz is megemlíti a nemes gyümölcsöt, szerinte az esküvő előtt a menyasszony azért evett belőle, hogy édes legyen a csókja. Ha ez nem lenne elég: amikor Erisz, a viszály istennője aranyalmával ugrasztotta össze Hérát, Pallasz Athénét és Aphroditét, a gyanú szerint valójában birsalmát gurított közéjük a „legszebbnek” felirattal. Az esetnek kilencévnyi háborúskodás lett az eredménye.

Ilyen előzmények után okkal csodálkoznánk, ha a fa, amelyet Tünde ültetett, hogy elvezesse hozzá Csongort, nem birs lenne Vörösmarty Mihály drámai költeményében, a Csongor és Tündében.

Tekintélyes Ford terepjáróval indulunk el Paksról. Az autón kívül és belül is látszik, hogy nem a belváros határát ritkán elhagyó üzletember hordja vele a gyerekeket óvodába. Vendéglátónk, Matus Dóra néhány pár gumicsizmát is betesz a biztonság kedvéért. Dunakömlődnél elhagyjuk a főutat, a földek felé vesszük az irányt. Némi zötykölődés után – közvetlenül az M6-os autópálya mellett, elkerített területen – birsalmafák végeláthatatlan sora vár. Kétezer-kétszáz fa, egészen pontosan.

Miközben megszemléljük a 4,2 hektáron elterülő birtokot, Matus Dóra elmondja, nem kedveli azt a hamis romantikát, amely manapság a gazdálkodást körbeveszi. Aki ilyesmibe vág bele, nem árt, ha tudja, csak szívós kitartással lehet – a szó szoros értelmében – gyümölcse a munkának, nincsenek szünetek, hétvégék vagy ünnepnapok.

– Tévhit az is, hogy a tél a pihenés időszaka – mondja. – Márciustól novemberig két-három hetente esedékes a növényvédelem, január vége, február eleje a metszés ideje, nyáron pedig öntözni kell a fákat.

A beszélgetést Paks belvárosában, Matus Dóra és férje, Tárnok László boltjában folytatjuk. A hangulatosan berendezett üzletben tömött polcokon sorakoznak a környékbeli termelők, kézművesek portékái, elsősorban Tolna és Bács-Kiskun megyéből: többfajta csokoládé, számtalan különböző bor, lekvár, pálinka, paprika, tűzzománc, ajándéktárgyak. Továbbá a kabai Diczkó László csípős paprikaszószai (Spirit of Attila, Zöld Felső, Mennydörgés, Sárga Vihar), amelyek közül a Spirit of Attila megszületése évében elnyerte a rangos amerikai World Hot Sauce Awards első díját. A bolt célja, hogy egy helyen kínálja a paksiaknak azokat a termékeket, amelyeket nem találnak meg a multik polcain, illetve számítanak azokra a turistákra, akik a nagyon közeli elegáns hotelben szállnak meg.

– Nagyon sokan fordulnak meg a szállodában – köztük is rengeteg az orosz –, ami elsősorban az atomerőműbe látogató külföldi delegációknak köszönhető – mondja vendéglátónk, amikor a négycsillagos paksi Erzsébet Szálloda kihasználtságával kapcsolatban hitetlenkedünk. – Szinte mindenki visz haza valami kisebb-nagyobb ajándékot.

Matus Dóra két éve adta a fejét agrárvállalkozásra és pár hónapja az ehhez kapcsolódó bolt elindítására. Talán tiszteletlenségnek tűnhet, ha életkorát is megemlítjük, ám a történet külön érdekessége, hogy a hölgy 27 éves. Huszonöt esztendősen vágott bele nagy ívű elképzelései megvalósításába.

– Vidékfejlesztő agrármérnökként végeztem Kaposváron, és még egyetemista koromban elindultam az uniós tárgyalásszimulációs versenyen, a Negotiation Mooton. Az EU 2007–2013-as költségvetési ciklusának újratárgyalása volt a feladatunk. A zsűri elismert brüsszeli, pénzügyminisztériumi és a versenyszférában dolgozó szakemberekből állt, akik a legvégén kiválasztottak öt-hat versenyzőt, akik gyakornoki lehetőséget kaptak.

Így lett Matus Dórából a Kitekintő külpolitikai hírportál munkatársa, ahol a Nyugat-Európa rovathoz került. Többször járt Brüsszelben, publikált a koppenhágai klímacsúcsról és a görög válságról is. Ilyen előzmények után lett a Paksi Hírnök munkatársa.

Mielőtt azonban végleg elköteleződött volna a pálya iránt, 2015 nyarán otthagyta munkahelyét, mert úrrá lett rajta az érzés, hogy munkája eredménye nem kézzelfogható, nem látja az azonnali eredményeket.

Jelenlegi szakmájáról, a gazdálkodó életmódról ugyanez nem mondható el. Többéves álma vált valóra, amikor 2013-ban földhöz jutott: eredeti tervei szerint birscsemeték telepítésébe kezdett.

Ahogy a mondás tartja, minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Ezt most meg kell fordítanunk: Matus Dóra mögött az első perctől kezdve ott állt férje, aki az erőmű gépészmérnöki végzettségű projektvezetője. Elmondása szerint mindenben támogatja, és azt is elfogadta, hogy az a nő, aki ilyen vállalkozásba vág bele, nem tudja betölteni a klasszikus feleség hagyományos szerepkörét, mert minden szabad idejét a földeken tölti.

Szükség is van a biztos háttérre, a gazdálkodás ugyanis rendkívül tőkeigényes tevékenység. Már a földet is nehezen szerezte meg a házaspár, nem sok eladó terület akadt. Véletlenül bukkantak rá a Dunakömlődhöz közeli területre. A föld fix áras volt, a földforgalmi törvény szabályozása szerint a pályázatot benyújtók között nem licit, hanem egyéb szempontok döntöttek. Matus Dóra mellett szólt, hogy helyben lakó, fiatal gazda. Ezt követően gépeket kellett venniük, jelenleg saját traktorral, talajművelő eszközökkel, kultivátorral, rögtörővel, permetezővel dolgoznak, egyedül a tárcsázást adják ki bérmunkába. Mindent a házaspár és Matus Dóra szülei végeznek el a földeken. Nyáron vödrökkel, lajtos kocsival öntözték a csemetéket. Szükség lenne egy csepegtető öntözőrendszerre, de nem valószínű, hogy meglesz, mielőtt a terület termőre fordul.

A birsfákon ugyanis három év után jelennek meg az első gyümölcsök, a fák hatéves korukban hozzák teljes termésüket. Hozamuk 15 éven át magasnak mondható, egy fa akár 40 kilogramm gyümölcsöt is hozhat. Jelenleg ez a legnagyobb birsültetvény Tolna megyében, és az országban sincs túl sok ennél méretesebb. Nagy a kereslet a magyar birsre, a határ mentén termesztők jó része nyugatra adja el a gyümölcsöt. Általában sosincs elég, ezért felvásárlási ára minden évben stabil, kilója 200 forint körül alakul.

– A hagyományos alma ára ingadozik, volt olyan év is, hogy 10–30 forintért vették át – mondja Matus Dóra. – Mi pálinka-alapanyagnak szánjuk a birset, és már most nagy az érdeklődés a környékbeli főzdékből. Úgy néz ki, a várható 80–100 tonnára meglesz a vevő. Saját termékek előállításán is gondolkodunk, de ez még a jövő zenéje.

A cukrászipar is használja, zselésítő anyagot készítenek belőle, mert magas a pektintartalma. Emiatt a kozmetikai iparban is érdeklődnek iránta.

A birs vitaminokban gazdag, használják meghűlés ellen, görcsoldóként, gyomorpanaszokra és gyulladáscsökkentőként is. Hálás növény, jó a megújulóképessége. Kevés betegség támadja. A tűzelhalás éppen ilyen, de rendszeres odafigyeléssel lehet ellene védekezni.

Most tehát úgy néz ki, minden sínen van. A napi kemény munkát el kell végezni, de szűk két év múlva már várható az első termés. Az indulást egy fiatal gazdáknak kiírt uniós pályázat is támogatta, amely igen szigorú elvárásokat fogalmaz meg: Matus Dórának a harmadik évtől főállásban kell foglalkoznia a gyümölcstermesztéssel, munkatársat is kötelező alkalmaznia, a fáknak pedig hozniuk kell az előzetesen vállalt termést.

Abban is biztos, hogy az atomerőmű közelében nem érik káros hatások a termést. Az első évben, mielőtt valamennyi birsalmafa-csemetét elültették volna, két hektáron paszternákot termesztettek. (A szezon elején remélt 100 forintos kilónkénti felvásárlási árból végül 20 ütötte ténylegesen a markukat, ezért egy részéből saját terméket, paszternákcsipszet gyártottak.) A termésből radioaktív-analízisre küldtek mintát, eredményét még várják.

A földeken gazdálkodás jellemzően férfiakhoz kapcsolható munka. Az még csak hagyján, hogy egy fiatal, egyetemet végzett nő fizikailag bírja ezt az életmódot, de hogyan viszonyulnak hozzá évtizedek óta a földműveléssel foglalkozó „kollégái”?

– A meglett gazdák erős fenntartásokkal fogadták a megjelenésemet, egyetlen percig sem hitték, hogy komolyan gondolom. A férfi általában férfihoz beszél. Gyakran előfordult, hogy ha ketten voltunk a férjemmel, akkor is neki válaszoltak, amikor én kérdeztem valamit.

Mára a helyzet megváltozott. Azt még a bolond is tudja, hogy több mint négy hektáron kétezer-kétszáz facsemete nem lehet tréfa vagy fura hóbort. Matus Dórát egyenjogú partnerként kezelik, és biztosan jó érzéssel koccintanak vele a tapasztaltabb gazdatársak is első birsfőzetéből.